Élet a gyarmatbirodalmakban

Élet a gyarmatbirodalmakban

 

Ataisz utolsó fejedelme 12. Armogur volt. Ekkor Hajós fejedelem vezetésével útnak indította a legjobb hajósait, hogy nézzék meg, Uruk-ómban milyen időjárási viszonyok és életkörülmények uralkodnak, mivel Ataiszon az egyre növekvő felmelegedés miatt mind nagyobb lett az aszály, melyet egyre gyakoribb földrengések is kísértek. A visszatérő fejedelem jó híreket hozott, így 12. Armogur elrendelte, hogy 10 fia közül Suva, Buda és Kuszkó folytassák a felmelegedés következtében lakhatóvá vált területek felkutatását. Suva déli, Kuszkó keleti, Buda pedig nyugati irányba vette az útját hajóival. Nem sokkal később Agaba és népe is elindult Kuszkó nyomában. Ekkor az addigiaknál is jóval erősebb rengés rázta meg a földet, s megindult az özönvíz. Nagyon sok hajó a tengerbe veszett, Agabáék is csak nehezen tudtak megmenekülni, az egyes törzsek hajóit pedig különböző helyeken vetette partra a víz. Ezeken a helyeken különböző Ómokat, azaz gyarmatbirodalmakat hoztak létre. Sajnos a gyarmat kifejezésnek mára már kicsit negatív hangzása lett, azonban akkor ez korántsem a más népek leigázását jelentette, sokkal inkább a kultúra, a tudás átadását, elterjesztését. Az ataiszi rokon törzsek tehát szétrajzottak, egymástól távoli helyekre vetődtek, de megfogadták, hogy örökké keresni fogják egymást!

A déli irányban elinduló Suva egy később visszaküldött jelentésében egy mesés szépségű szigetről  írt. Nem kell sokat keresgélnünk a mai térképen sem ahhoz, hogy megtaláljuk a nyomát, méghozzá néhány ezer kilométerre az egykori Ataisztól, a Fidzsi-szigeteken. Ebből is arra lehet következtetni, hogy Anyahita leszármazottja rendkívül nagy jelentőségű dolgokat kellett, hogy véghezvigyen ahhoz, hogy a nevét a mai napig is megőrizte a legnagyobb város!

 Anina-óm

Hikszosz-óm

Parszi–óm

Agaba-óm

Kuszkó-óm

Nádhajóval az őseink nyomában

Vissza