„Az emberi lélek célja megtapasz

"A legtöbb európai nép csak kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság saját rovás írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni (mert)... az Egyház ezt a pogányság maradványaként kezelte." (Magyar Adorján)

"Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke." (Johann Gottfried Herder)

"A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet." (Jakab Grimm)

"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot." (N. Erbesberg)

"Régóra gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja..." (Berzsenyi Dániel)

"Nyelvében él a nemzet" - napjainkban ez egyre igazabbá válik. Sajnos elég nagy konzervativizmus tapasztalható egyes nyelvészek részéről, akik váltig azt állítják, hogy a magyarnak nincs más rokon nyelve, csak a finn-ugor. Tudjuk, hogy az 1800-as évek eseményei miatt óriási harc indult meg a magyarság ellen, amit a kormány is támogatott. Ebből a célból találták ki a finn-ugor elméletet is, ám úgy tűnik, hogy a magyarok nemzeti tudat gyöngítésének csak nehezen akar vége szakadni. Az Arvisura ismeretében ez az elmélet egész egyszerűen nevetséges. Ráadásul a finnek sem tudnak róla, legalábbis ők ilyet nem tanítanak!

Az Arvisura több helyen is tesz említést a nyelvünkről, például a következőket: "Mivel az Ordosz körüli település lakói úzok voltak, a rovósámánok mindig az ő nyelvjárásukkal rótták le az arvisurákat. Ez az úz nyelv lett a birodalmi közös nyelv, amely az évezredek alatt keveset változott, és amit ma magyar nyelvnek nevezünk. "

Szerencsére azért vannak jó úton járó nyelvészek is. Jespersen dán tudós szerint a magyar a legtökéletesebb nyelv, amely a legkevesebb szóval a legtöbbet tudja kifejezni. Mezzofanti, olasz tudós azt állítja, hogy a magyarok nem is tudják, milyen kincset bírnak a nyelvükben. Sir John Bowring angol filológus pedig a következőket mondta: " A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és struktúrája visszanyúlik arra az időre, mikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzatokkal. …a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral változik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben. Az egyiptomi templomok mennyezete - mely egyetlen szikladarabból készült - megmagyarázhatatlan. Senki sem tudja honnan származik, melyik helységből hozták ezt a furcsa, bámulatos masszát. Hogyan szállították és emelték fel a templom tetejére. A magyar nyelv eredete ennél sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni és a titok első tézise ez: Kezdetben vala a szó és a szó istennél volt és a szó lett az Isten."

Jwala Prasad Singhal indiai régész megállapítása szerint: “.... kétségtelen, hogy az Ősvilág Történelme egyben a magyar nép történelme is...” A brassói szumér illetve ős-szittya cseréptáblák feliratát Kur Géza történész a magyarral rokon etruszk nyelv segítségével fejtette meg. H.C. Rawlinson angol tudós a szumér nyelv szittya eredetét már 1853-ban megállapította. J. Oppert francia tudós 1869. január 17-én a magyar és török nyelvek rokonának határozza meg a szumírt. F. Lenormant francia tudós a szumér nyelvet az uralaltáji és azok közül is különösen a magyarral egyezőnek mondja. Almássy Kristóf - A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei c. művében örmény, arab és perzsa kútfőkre hivatkozva, azokat összevetve igazolja, hogy a szkíta népek azonos nyelvet beszélő népcsalád. E tényt Herodotos, Strabo, Plinius, Jordanes történetírók is állítják.

Vámos Tóth Bátor, Hawaii-n élő emigrált földrajzszakos tanár a Hawaii-szigeteken 50 magyaros földrajzi nevet írt össze. A szigetvilágban pedig olyan neveket talált, mint pl. a Balaton menti Aliga, Kiliti, Lelle stb. Térképekkel igazolta, hogy Indonéziában minden negyedik, az Indus völgyében pedig minden harmadik földrajzi név magyar.

Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul tudtak beszélgetni. A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak. Ezek egyike volt Móricz János, aki Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén járva, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul tudott beszélgetni. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tőlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata még ma is él. Három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt. Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyűjtött össze. Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. A még magyarul beszélő törzsek - köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, több ősi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg.) pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk. Zuay tartomány egyik ősrégi helysége: Pest

A magyar rovásírás 6000 évvel ezelőtt és ma

Rovásírásunk betűinek jelentései

Sumér intelmek A - rovásírással

Sumér intelmek B - rovásírással

Sumér intelmek C - rovásírással

A szólásainkban, népmeséinkban rejlő tudás

Földönkívüliek szinzu rovásírása

A Roswell-i UFO rovásírása

Hermészi smaragdtábla rovásírása

A témához ajánlott irodalom:

- Temesvári Gabriella: Rovás-Javas

- Rumi Tamás: Két Kör - Napjelképek rendszere, Naprendszer jelképek