II

II. (Vak) Béla

 

Miután a kis Bélát megvakították, Lam herceg családja a titkosszolgálatuk segítségével biztonságba helyezte a gyermeket a pécsváradi kolostorban. Később, mivel II. Istvánnak nem volt utóda, a megvakított fiút a király 1129-ben az udvarába hozatta és Uros szerb zsupán leányát kérette meg számára feleségül. Vak Béla és Belos Ilona házasságát gyorsan megkötötték és II. István még megélte, hogy a fiataloknak megszületett az első fiuk, akinek nagy ősükről a Géza nevet adták.

Borisz, az elzavart Eufémia királynő Oroszországban született fia azonban anyjának kolostorba vonulása után a trónt követelte. Bár Kálmán nem ismerte el fiának, de az egyházi törvények szerint mégis a király fiának tartották. Lengyel-orosz segítséggel indultak Magyarország ellen. II. Béla csapatai támadásba lendültek és vereséget mértek a Borisz oldalán megjelent csapatokra.

A vak és magatehetetlen király élénk figyelemmel fordult a múlt felé. Bellényt, Lam herceg fiát és feleségét Dajkari Rimaszécset az alvidéki udvarába rendelte és Dajka aranyműves sok ezeréves tanítását a magáévá tette: "Amelyik nép megtagadja múltját, az elbukik"

A Csák nembéliekhez hasonlóan szigorúan betartotta az ősi 8-as szaporodási elvet: Géza, László és István fiai után Piroska, Emese leánya, majd Álmos herceg Zsófia és Gertrúd leánya született. Álmos herceg névadásával bizonyítani akarta az Álmos-ház folytatását. Még egy fia született volna, Árpád. Bábahiány miatt azonban ő meghalt. Görögországból hazahozatta az apja, Álmos holttestét és azt Szent István és Kálmán mellé temettette el.

A Szakszinban kiképzett Bene sámán volt előbb II. István, majd II. Béla jobbkeze és hírhozója. Végigjárta a Suomi, Viroláj, Sambe, Lett, Csud, Vepsze, Vót, Zsór és Livek lakta részeket. Utána felkereste a Mescser, Moksa és Merja Mordvinokat, Csuvaszokat, Marikat, Komik és Udmurtok lakta területeket, a Baskír-magyarokat és Manysikat. Az Élet-Templomában elhelyezte a magyar nyelven írt legújabb Arvisurákat és a Hantik földje után az Emba folyón át a Kazár tengerre hajózott. Itt felkereste a hegyi avarokat, gara-úzokat és Kuma-Magyarország fővárosát, az ősrégi Magyarkát. Kabul kagán 1140-ben Füzesgyarmaton járt és azt a javaslatot tette Bene sámánnak, hogy a magyar és mongol törzsszövetségeket egyesíteniük kellene és akkor beteljesülhetnének a 24 Hun Törzsszövetség céljai, mert egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig terjedhetnének a Hunok Birodalmai. Bene sámán felesége Törtelen aranyasszony volt. Törtelen először II. István, majd II. Béla levelezéseit intézte. A vak királynak ő volt a felolvasó nádora, mivel a férfiakban nem bízott meg. Mivel Törtelen a szerb és a görög nyelvet is beszélte, ezért II. Béla jobbkeze lett.

Béla újjáépíttette a leégett pannonhalmi apátságot a bencés monostorral együtt és részt vett a felszentelésén. Budavár alagút-rendszerében is gyakran megfordult és a kijárattal szemben igen szép lakot építtetett az Aranyasszony és a rimalányképző részére. Az Endre, Béla és Levente korában lemásolt ősi rovásokat szívesen hallgatta a rimalányok szájából és sokat elgondolkozott. Budavár után meglátogatta Avarbástya és Kurszánvár alagút-rendszerét, amelyet rendben tartottak ugyan, de az épületek régen elkoptak fölül, a por és az enyészet lett úrrá.

Béla nagyon érezte vakságbeli hátrányát a többi uralkodóval szemben, ezért uralkodásának utolsó éveiben búskomorságba esett és II. Istvánhoz hasonlóan a borban keresett vigasztalást. Az udvaroncai ilyenkor lepték el olyan birtokigényekkel, amire csak áhítoztak. Rendes viszonyok között a király elé sem mertek volna lépni, mámoros állapotban a nem remélt dolgokat is aláíratták vele.

Gyakori mulatozásai mellett, ha kijózanodott, gyermekeit vitte el Budavárába, ahol hirtelen rosszul lett és  33 éves korában, 1141. február 13-án  Törtelen karjai között halt meg.

Vissza