Névtelen 1

(Könyves) Kálmán

 

I. Géza idősebb fia. Kálmán herceg az Árpád-ház uruki-mani öspöröse volt. 1094-ben uruki-mani püspök lett Váradon azzal a kikötéssel, hogy halála után újabb Árpád-házi püspök már nem lesz, mert az uruki és római katolikus egyház Magyarországon egyesül, ami főként László királynak volt az érdeme. Mivel azonban Lászlónak csak leány gyermekei voltak, ezért uralkodnia kellett.

Kálmán hercegnek szenvedélye volt a könyvek gyűjtése. Mani bibliától kezdve arab tudósok bölcseleti könyvéig három helyiségnyi könyvet szerzett, ezért ragasztották rá a "Könyves" előnevet. Kálmán csak könyvet hordott mindenüvé a hóna alatt és ettől megpuklisodott és rosszaságában sántítani is kezdett. Átdolgozta és kiegészítette Szent István és László módosított törvénykönyvét. Okosság és józanság áradt a könyveiből. Megszüntette a boszorkány-égetéseket. Ebben Lam felesége is segítségére volt, mert Ózd leánya, Kolaj, amikor Úr, Uruk és Tuspa városából elhozta az uruki-mani Biblia egyik fogalmazványi példányát, abban agadi írással megmutatta Kálmán püspöknek Jézus szabír nyelven írt levelét, amelyben ez állott:  "Boszorkányokról pedig, mivel nincsenek, említés se tétessék!"

Öccsét, Álmos herceget Horvátország királyának tette a Királyi Tanács. Álmos hercegnek a lelkében azonban elhatalmasodott a hatalomvágy, pedig Kálmán megkoronázása után megosztotta az országot az öccsével. A főúri csoportok azonban Kálmán ellen uszították. Végül Álmos herceg V. Henrikhez futott és Salamonhoz hasonlóan hűbérül ajánlotta az országot. Lam herceg mozgósította az uruki keresztényeknek a bevándorolt kun és úz vitézekkel és a kuma-magyar tárkányokkal kevert seregét és Pozsonynál csúful megverték V. Henriket. Kálmán Álmos herceget megvakíttatta a lázadás bűntette miatt, sőt cselekedetével még Szent Istvánon is túltett, mert Álmos herceg 5 éves kisfiát, Bélát szintén megvakíttatta.

Ha Lam herceg megfontoltan elő nem készítette volna a hódításait, bizony nem lett volna annyi sikere! László király kezdeményezését folytatva az új és a régi Szlavóniában és Horvátországban is megszervezte a belső rendet. Sok dicsőséget szerzett a magyar fegyvereknek, mert az adriai tengerparti Dalmácia városait elszakította Velencétől.

Kálmán a házassága tekintetében is az olasz viszonyokhoz és a pápasághoz próbált igazodni, mivel I. Roger gróf leányával kelt egybe. 1097-ben a menyasszonyt Magyarországra engedték, ahol megtörtént a házasságkötés és a királynő koronázása. Ebből a házasságból született Kálmán utóda, II. István, valamint László és Zsófia. László még 1112-ben meghalt, pedig Kálmán király nagy reményeket fűzött hozzá. A 11 éves László minden tekintetben nagybátyjára, Álmos hercegre hasonlított. Zsófia nevű nővére a Bebek-hadba ment nőül az Abák nemzetségébe. Amikor Buzilla királyné meghalt, Kálmán ismét házasságra adta a fejét, s a szuzdali fejedelem leányát, Eufémiát vette nőül. Házasságuk nem volt hosszú életű. Feleségét házasságtörésen kapta és hazaküldte Szuzdalba. Eufémiának is született még egy Borisz nevű fia Kálmántól, akit azonban soha nem ismertek el törvényes utódjának.

Kálmán 1116. február 3-án hunyt el. Lam herceg a fehérvári királyi temetkezőhelyen Szent Imre mellé temettette.

Vissza