Lam herceg

I. Géza és I. László öccse, akinek létezését Dezső érsek már gyermekkorában sem ismerte el, mert Lam olyan makacs gyermek volt, hogy még az apja parancsára sem volt hajlandó megcsókolni a papok, sőt az érsek kezét sem, hanem minden ilyen alkalommal elfutott az ünnepélyekről. Ezért az esztergomi érsekség szóbeli javaslatára Lam nevét még csak ki sem ejtették. A legszükségesebb esetekben a korán elhalt testvérük, Lambert vagy Lampert néven szólították. László király soha nem volt féltékeny az öccsére, mert ellensége lett a keresztény túlkapásoknak. Lam kizárólag a koronázás és a temetések alkalmával járt Fehérváron vagy Esztergomban, inkább felépíttette Lam várát, s ott tartózkodott.

Lam herceg 20 éves korában végezte el a Szakszinban megtartott 5 éves sámánképzést, majd utána 4 évig Kálon végezte el a tárkányképzést. Amikor Szakszinba távozott, mindenki azt hitte az udvaroncok közül, hogy vadászat közben valahol meghalt. Csupán I. Béla király és annak környezete tudta, hogy Lam herceg a hármas királyság összekovácsolásán fáradozik. I. Béla királynak ugyanis az volt az utolsó akarata, hogy Endre legyen Róma kereszténységének követője, László minden erejével Bizánc  megbékítésére törekedjen, míg Lam az ősi Magyar Vallás követője legyen. Lam épp ezért javasolta már 1080-ban I. László királynak, hogy leányai közül valaki majd Bizáncba menjen férjhez. I. Bélának az is kívánsága volt, hogy Lam a 3 fiús szaporodási elmélet mellett az ősi, 8-as szaporodási törvényt kövesse és a Csákok mintájára ne engedje kipusztulni az Árpád­házat és hogy keresse az uruki-mani keresztényeknek a régi sámánizmussal való megegyezését. A fent említett un. hármas királyság kialakítása miatt Lam herceg javasolta azt is, hogy a Magyarkáról hozatott aranyművesekkel a Szent-István-i aranyabronccsal Dukasz Mihály aranyzománcos koronáját az uruki-mani belső Gilgames koronával össze kell szerkeszteni, hogy a hármas-királyság eszméjét ezzel is jelképezzük. Ekkor kezdett Lam tizedesi intézménye által erőre kapni a Korona elmélet, amely bennünket a sima gilgamesi koronához kötött. A sima abroncskorona Urukból került Tuspába és az Álmos-ház tulajdonába, amit aztán minden király a saját ízlése szerint díszített. A Gilgames-koronát mindig a legbiztosabb helyen, Vasváron őrizték, mivel ezen hely soha nem volt veszélyeknek kitéve. Ezt a korona-mítoszt hagyta Kálmán az utódaira, amelyet a Gilgames-jelű tizedesek és utódaik is magukévá tettek.

Lam herceg már tárkányképzős korában is a közös Álmos-Lebéd-ház külügyeit irányította. Amikor Kálmán uralkodása alatt újból esedékessé vált a Szentföld visszafoglalása és Palesztina felszabadítása az arab világ megszállása alól, a nyugati papság és a pápaság hívása után megjelentek az első keresztes hadak, akik Zimonynál fosztogatni kezdtek. Lam herceg serege azonban kiűzte őket az országból. A nyugatiaknak meg kellett tanulniuk, hogy Magyarország nem barbár ország, ahol a Szentföld felszabadítását megkezdhetik.

Lam Turi, Szakszin és Magyarka térségével tartotta a kapcsolatot. Gát-Füzesgyarmat és az Urálbérc Örege között sokszor volt úton. A hírközlési értesítésekben Lam herceg bevezette a palóc rovások használatát, amely csak kevéssé tért el a marúzok, daragúzok és székelyek rovásaitól. Nagyállattartásban pedig bevezette a párosrovások rendszerét, hogy a mezőgazdaságok tizedeseinek az elszámolását is megkönnyítse. Az ország népe a papi és hivatali latin írás mellett az ősi rovásírást is használta. Ezt a nép még egyszerűbben udvari és kézműves rovásoknak hívta. A latin írás csak Pannonföldre és a püspöki székhelyekre terjedt ki. A rovásírás Lam várától (a mai Hainburg) egészen Magyarkán át Almák-Atyja birodalmáig terjedt.

Lam erősen hitte, hogy a Föld gömbölyű, amivel egyébként László király, sőt a palóc nép is tisztában volt. Ettől egy percre sem tágított, még az 1080-as, Váradi-Kúriai tanácskozáson sem. A papság Róma elgondolása szerint szigorúan vallotta a Föld korong voltát, míg a hercegek ezen csacskaságukért kinevették a püspöki kart.

Lamnak Kolaj nevű feleségétől 12 fia és 6 leánya született. Tőlük 24 unokája származott. Amikor Lambert nevű öccse kicsi korában meghalt, elhatározta, hogy neki pótolnia az öccse veszteségeit is, így a 8-as szaporodási elv szerint neki 16 gyermeke született, akiknek mind csakis az Arvisura naptár szerinti neveket adott. Fiai voltak: Bellény, Csucsom, Dernő, Gencs, Imola, Ladány, Rőce, Bolyk, Kelecsény, Csetnek, Uza és Kobéla. Lányai voltak: Almágy, Betlér, Gerlice, Gortva, Jósva és Hisnyó. Unokái: Madaras, Derencsény, Dobra, Gócs, Cikó, Leste, Oskó, Doma, Feled, Bugyik, Lubény, Pozsáló, Bebek, Csaszó, Okolicsány, Cserencsény és Zsedény a szüleik mellett tanulták meg elődeik igen nehéz mesterségét. Lam herceg a vasművelők birodalmában és azoknak a kisegítő tizedeiben egy-egy községet alapított utódai számára, amelyeket teljesen kiépített. Lam a vaskőbánya és vaskohók vidékén és azok kiszolgáló termelőhelyein a gyermekeivel együtt ipari létesítményeket alkotott, amelynek Vasvár volt az elosztó központja, és Magyarország ipari és gazdasági ereje. Fiai között, tárkány ellenőrzés céljából tíz tárkánykerületet osztott szét létesítményeikkel. Bellény volt az, aki a keleti kereskedelmet intézte Szakszin, Magyarka, Füzesgyarmat és Ordosz irányába. A hármas királyság elve alapján a lóállásokat és azok pihenő helyeit szervezte meg. Ebben a besenyő és kun társadalom is nagy segítségére volt. Mintaképül a Selyemút szervezettsége szolgált. Csucsom nyugati irányban és délre intézte a tárkány kézművesség és kereskedelmük dolgait, míg a fennmaradó tárkánytömény kerület: Dernő, Gencs, Imola, Ladány, Rőce, Bolyk, Kelecsény, Csetnek, Uza és Kobéla fiai között lettek szétosztva.

Lam herceg az 1119-ik évet Palóc-Vasváron, már csak fekvőbetegként töltötte, de szellemileg még teljesen friss volt. Utolsó munkájaként a kézműves társadalom részére megszervezte a heti, a havi és országos vásárok tartását. Könnyű volt neki ezen feladatot végrehajtani, hiszen egész életében a tizedek megalapításán dolgozott és tárkányai érdekében az egész országot bejárta. Ezzel sikerült végrehajtani testvéreinek, Gézának és Lászlónak az elgondolásait .

Lam herceg sok munkája közepette is ragaszkodott Álmos és Madaj asszony életmódjához, vagyis hogy hús nélküli ételeket fogyasztott, s azt is csak mértékletesen, ezért Géza és László király testvéreit is túlélte. Bizánc és Róma papsága a Lambert vagy Lampért néven emlegette a jelentésekben, de a köznép és 24 Hun Törzsszövetség népei előtt az uruki-mani neve csak Lam maradt. Lam herceg, aki az ország anyagi helyzetét 43 évi munkájával rendbe hozta, 1120-ban, a medvetor 5. napján hunyt el. Hun szokás szerint Ózd-Vasváron hamvasztották el és legkedvesebb vadászterületén, Murány környéki várában helyezték el a porait putnoki emberfejes rátóban.

Vissza