I

I. Endre (András)

 

István király féltestvérének, Vászoly-Mihálynak igen erős Gilgames-jelzése, azaz beavatott anyajegye volt, nemhiába volt korának beavatott fejedelme. Mindhárom fia is örökölte ezt, Endrének egy háromlevelű lóhere jelzése volt.

A megvakított Vászoly gyermekei, Endre, Béla és Levente cseh, majd lengyel földre menekültek. Endre Kijevben állapodott meg, ahol feleségül vette Bölcs Jaroszláv fejedelem leányát, Anasztáziát. 1046-ban a Péterrel elégedetlen főurak hazahívták Endrét, aki legyőzte Pétert. I. Endre mindjárt a koronázás után, amelyet a sima uruki koronával és István király székesegyházának koronadíszével hajtottak végre, rögtön az ország védelmének megszervezéséhez fogott. Nem volt könnyű dolga, hiszen kétféle követeléssel állott szemben. A magyar urak a német-olasz uralom lerázását és a magántulajdon helyreállítását követelték. Vata és a besenyő társadalom a régi közösséget és az uruki keresztény, érdeknélküli vallás visszaállítását követelték. El akarták törölni az adót, a papi tizedeket, a papi birtokokat és megölni az idegen származású papokat és urakat. Öccsét, Béla herceget megbízta a nyitrai országrész vezetésével és a Csörsz-vonal nyugati részének, Pozsonykeszitől a Tiszakesziig tartó rész parancsnokságával, aki a kölcsönkapott lengyel és kievi csapatokkal védte nyugatról saját tárkányaival az ország határát. III. Henrik kétszer is betört a német lovagokkal Bécs felől, de Béla herceg csapatainak szívósságán a támadások összeomlottak. A német sereg és hajóhad nem tudta áttörni Béla pozsonyi központtal irányított védelmi vonalát. A nyugalmi időszakokban az ifjú herceg kiépítette Bélabányát és a Selmec, valamint a Körmöc vidéki arany- és ezüstbányákat. Megindult az arany-ezüst bányászat és a pénzverés.

Az egyházi és nyugati körök megbékítése érdekében I. Endre király a német párthoz közeledett és a fiát, Salamont III. Henrik leányával, Judit-Máriával jegyezte el. A házasság után a német kapcsolatok jobban elmélyültek. A külső ispánságokban az uruki hívők nem akarták a nyugati származású papok részére befizetni a tizedeket. Termény beszolgáltatást, vagy robotmunkát végezni sem akartak, hanem veterán harcosként az önkéntes alamizsnaadást pártolták. Ezen gondtalan és biztos megélhetést biztosító belső ispánságokban a megszokott beszolgáltatási rend elmaradása miatt Endrét a klérus Béla herceg ellen fordította. Ezért megkezdődtek a csatározások, amelyek sorsát a Csörsz-vonal tárkányai döntötték el Béla javára, mivel az élvonalbeli lovasság is a veteránok családjainak elgondolását támogatta. Endre, érezve az igazságtalanságot, német segítségért folyamodott, amit meg is kapott. Bénultsága ellenére mégis lóra szállt. Alattvalói a német barátság miatt elfordultak tőle. Endre hívei és a németek vitézül küzdöttek, de Béla hadvezéri tudása hamar kibontakozott és kiverte a németeket az országból. Endre is elmenekült, de szélütésében erősen hátráltatva alulmaradt a harcban és leesett a lováról. Megtiportan Zircre vitték, ahol az apátságban meghalt. Innen a tihanyi apátság templomába vitték és ott temették el.

Vissza