A magyar népcsoport kialakulása

A 4220. medvetoros évben (i. sz. 180) a kabar Rakaca nyert jogot arra, hogy kalan­dozásokat vezessen. A kabarok - tagjai a 24 hun törzs szövetségének - ekkor az Altáj északnyugati lejtőin, és az azt követő síkságokon éltek. Rakaca nagyon áhítozott egy győztes kalandozásra, ezért az altáji kabarok egy évig csak fegyvert készítettek. A kö­vetkező év tavaszán hatalmas ifjú sereggel elindultak a sumérok földjére.

Távollétükben a tatárok egy korábbi sérelmük miatt rajtaütöttek az otthonmaradt kabarokon. Szállásaikat és földjeiket feldúlták, az öregeket, asszonyokat és a gyerme­keket elpusztították. Töredékük menekült csak meg a “kabarvészből", akik a Turgai ­kapuban és az Ural környékén élő manysiknál találtak menedéket, hiszen a manysik is tagjai voltak a 24 hun törzs szövetségének. A manysiknak két elkülönült nemzet­sége volt ekkoriban: a marami-por, és a merija-mos féle népek, de közös jellemzőjük volt az anyaközpontú, barátságos asszonyuralmi közösség.

Rakaca a kalandozások eredményeként rengeteg rabszolganőt hozott magával su­mérföldről. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy birtokaik megsemmisültek. Rakaca úgy vélte, hogy életbenmaradásuk egyedüli útja a manysikkal való egyesülés. Ezt azonban nem mindenki osztotta, ezért közös akarattal megszüntették Rakaca fő­vezérségét és öccsét - Berény néven - fejedelemmé választották. Ám ezután a kabarok háromfelé szakadtak. A Rakacával tartó kabarok beolvadtak a manysik asszony­uralmi népébe. A szabad kabarok, akik tartották ősi férfiuralmi szokásukat, visszahú­zódtak az Altáj vidékére. Végül Berény ifjú fejedelem úgy döntött, hogy népe - akik sem beolvadni, sem visszatérni nem akartak - egyfajta szövetségre lép a déli manysikkal. Ennek megpecsételésére Berény feleségül vette a manysik fővezérének, Kámának a lányát. A szövetség lényege az volt, hogy amikor a manysik adnak fősámánt, akkor a kabarok fővezért és fordítva. A népek viszont nem keveredhetnek, mert akkor az egyikük kezébe kerülhetne mindkét hatalom, így elsorvadna a törzsszövetség. Berény még két fontos intézkedést hozott. Az egyik, hogy megszüntette mind az asszonyural­mi, mind a férfiuralmi berendezkedést, a férfiakat és nőket egyenrangúként kezelve, bevezették a feleség fogalmát. A másik, hogy a kalandozásokból magukkal hozott su­mérföldi rabszolganőket felszabadította, így lehetőséget adott arra, hogy a kabarvész után nőhiányban szenvedők feleséget válasszanak maguknak.

Berény fia, Magyar folytatta apja munkáját. Mohón vetette bele magát népének eggyé kovácsolásába. Igyekezett egy erős, új szövetséget is kialakítani a hun népekből, de ezt az egyre jobban szétszóródó törzsekből már csak részben sikerült megteremte­nie. Új központot hozott létre a mai Alma-Ata közelében Altáj-Buda néven, de még Ordosszal is tartották a kapcsolatot. Később Magyar hatalma egyre nőtt, ezért elfog­lalta nagyapja, Káma fejedelem székvárosát, és javasolta a manysiknak az asszony­uralom megszüntetését. Sokan azonban ragaszkodtak hagyományaikhoz, ezért ők az Ural felé húzódtak, azok a manysik pedig, akik Magyar hívei lettek, a Béla folyó kör­nyékére vándoroltak. Magyar halála után kezdték az így kialakult új népet őróla magyariaknak, ill. magyaroknak nevezni. Ezek a törzsek félkaréjban vették körül a Déli Uralt s képezték alapját a magyar törzsszövetségnek.

Vissza