Jézus élete – néhány hiányzó láncszem
Jézus életét szinte kizárólag a Bibliából ismerjük, de - valljuk be - valójában az sem sokat ír róla. Hiszen 12 éves korától egy óriási szakadék tátong ránk a szent könyv lapjai közül. Tátong bizony, hiszen eredetileg ezek a leírások is szerepeltek benne, mígnem az 553-as zsinaton azt a német-római császár parancsa szerint ki nem törölték belőle, az összes teremtéstanra és reinkarnációra vonatkozó résszel együtt. Egyszerűen ezt kívánta az érdekük. A miénk azonban most azt kívánja, hogy a Jézusról kialakított képünk amennyire csak lehet, kiteljesedjék. Van rá esélyünk, hiszen az Isten annál sokkal bölcsebb, mintsem hogy ilyen fontos információkat - pusztán néhány ember ostoba szeszélye és érdeke miatt - veszni hagyna. Az alábbiakban - túl azon, amit az Arvisurákból megtudhatunk róla - szeretnék közzétenni néhány feledésbe ment, további információt.
Jézus a Szeretet, a Ravaszság és az Erő Istensége, illetve az Atya ezen tulajdonságainak képviselője. Ő a kék színű aurával rendelkező, s egyben az egyik szelíd minőségű, lélekcsoport vezetője. Jelenleg Ő ÉL - azaz az Istenségek (kerubok) között hivatalosan, demokratikusan megválasztott vezető, ezért a "királyok királya" elnevezés is. Megválasztása i.e. 3500 körül történt, s kb. 2030-ban, a Földön bekövetkezendő korszakváltás idején jár majd le a megbízatása, illetve ekkor lesz újraválasztás. Jézus egy Messiás, ami azt jelenti, hogy a kozmikus tudományok mestere cím viselője. Nazír, azaz Isten idéző pap, mely fokozatot az Ordoszban történt sámánképzését követően nyerte el.
Jézusnak kb. 1200 inkarnációja volt a Földön, ezek közül az első a szíriuszaiak emberiség-megteremtésével kezdődött, Kr.e. 445.508-ban (az Arvisurákban is ismertetett Kr.e.13.508 előtt 432.000 évvel). Ekkor jött a Földre Jézus, de előtte más bolygókon már számos életet élt. Ő volt a Földön pl.: Marduk fáraó (élt 3600 évet), Zeusz, Kasjapa (Gautama elődje, az ő előtti Buddha), vagy éppen Zarathustra is. Más kultúrákban, vallásokban is ismerték, hiszen tanításaival szinte az egész világot bejárta, s annak mindenhol nyoma is maradt. Persze más-más népek, más-más néven nevezték, pl. Je Szu, Isa próféta, azonban a valódi neve Josua Ben Miriam volt, anyja Mária is Josuának szólította.
Hogy mennyire nem volt közönséges ember, azt jól lehet érzékelni Drunvalo Melchizedek: Az élet virágának ősi titka című könyvében leírtak alapján. Ez a következőket írja róla:
"Ehnaton fáraó létrehozott egy misztériumiskolát, amely az Egy Törvénye nevet viselte. Ehnaton tizenkét évig oktatta őket, mely időszak után csupán öt és fél éve maradt, hogy meglássa, vajon képes-e elvezetni őket a halhatatlanság állapotába. Mivel sikerrel járt, segítségével mintegy 300 ember vált halhatatlanná. Miután Ehnaton eltávozott, a 300 halhatatlan egyiptomi csatlakozott a Tat Testvériséghez és durván Kr. e. 1350-500-ig, körülbelül 850 évig várakozott. Azután az Izraelben található Masada nevű helyre vándoroltak és megalapították az Esszénus Testvériséget. Ez a 300 halhatatlan alkotta a belső kört, mely igen naggyá növekedett. Mária, Jézus szülőanyja az Esszénus Testvériség belső körének tagjai közé tartozott. … József a külső körből származott. Az egyiptomi terv részét képezte, hogy a következő lépcsőfokban lehoznak valakit, aki képes bemutatni, hogy pontosan hogyan kell egyszerű földi halandóból halhatatlanná válni, bevési a tapasztalatot az Akasha krónikába, és valóra váltja azt. Valakinek véghez kellett ezt vinnie. … Mária és József összekerült egymással, és interdimenzionálisan gyermeket nemzettek, hogy egy testet hozzanak létre Jézus számára, ami lehetővé teszi, hogy tudata a rendkívüli magasságokból leereszkedjen a földi világunkba. Amikor Jézus megérkezett, egyszerű halandóként kezdte életét a Földön, éppúgy, mint bármelyikünk. … Saját műve segítségével a feltámadáson, nem pedig az égbeszálláson keresztül halhatatlanná tette önmagát, s a végrehajtás pontos folyamatát bevéste az Akasha krónikába. Az eseményt már hosszú idővel lezajlása előtt megtervezték."
A pártus birodalmat a hun mah nemzetség alapította i.e. 256-ban. I.e.53-ban a hunok legyőzték a rómaiakat Carrhaenál, így egész Galilea és Palesztina pártus kézre került. Galilea kormányzója Adiabene Nakheb pártus herceg lett. (Héber nevén: Joakim), akinek Jeruzsálemben is hatalmas palotája volt. Feleségét Annának hívták. Kettejük frigyéből született a pártus hercegnő Mária (Jézus édesanyja.) Később mivel Heródes egy jóslat alapján törvényes fiait legyilkoltatta, úgy Jézus ténylegesen átvehette volna a Jeruzsálemi trónt. Mint tudjuk, ezt elutasította, mert a világi hatalommal nem akart élni. Jézus származása többszörösen összetett dolog. Kimutatható az írások alapján a szkíta, hun, magyar, mah, kusán, kus és szabír vér is Jézusban. A feljegyzések szerint amikor Mária vajúdni kezdett, üzent a bábáért. A bába megérkezett, s nem sokkal később a szobában nagy fényesség támadt, majd a kisded testet öltött. A bába megfogta, a gyermek súlytalan volt, majd súlya lett. Jézust, az egy élő szentet Mária fényként hordta ki, és ő a fényből öltött testet. Egy másik írás Jézus mennybemeneteléről szól. Ez egyértelműen beszámol róla, hogy a testet öltött Jézus fénnyé változott, és a fénnyel távozott.
Jézussal kapcsolatban egyes körökben olyan információ is létezik, hogy tulajdonképpen "két Jézus" is élt egyszerre. Bizonyos ismeretek szerint volt egy nála tíz évvel fiatalabb testvére, aki - mintha csak ikrek lettek volna - nagyobb korában borzasztóan hasonlított hozzá (mivel a szíriusziak Jézusról egy klónt állítottak elő, s Mária ezt a beültetett magzatot hordta ki és hozta a világra). Ám csak a külső jegyeit illetően, mert egyéb tulajdonságait tekintve bizony hagyott némi kívánnivalót maga után, ugyanis elég csapodár szellemű ifjú volt. Hogy világosan ketté tudjuk választani őket, az igazi Jézust nevezzük betleheminek, míg az öccsét, Inriskit (INRI) názáretinek. Mindazok a problémák, ami miatt a lakosság Jézus halálát követelte, az Inriski számláján gyűlt össze. Jézus elsősorban az emberiség bűneinek és karmikus bűneinek megváltása miatt vállalta a keresztrefeszítés kínjait, mindemellett azonban - kihasználva a megtévesztő hasonlatosságukat, - a testvérét is megmentette. Tibérius - mivel ismerte a családjukat - nem is egyezett bele az ítéletbe, már csak azért sem, mert tökéletesen tisztában volt Jézus valódi kilétével, azzal, hogy Ő egy kerub. Pilátus azonban mégis keresztre feszíttette. Inriski Japán területére menekült, leszármazottai ma is ott élnek, egy Singo nevű faluban, ahol a korabeli vallási szokásokat máig gyakorolják, ráadásul értelemszerűen a japán Sintó vallástól eltérően, hiszen Inriski más kultúrát, tudást vitt oda.
A két Jézus történetnek egy másik változatát ismerhetjük meg Rudolf Steinertől. Steiner, aki világhírű teozófus, olyan képességekkel rendelkezett, hogy betekintést tudott nyerni az Akasha krónikába. A következőket írta az ebbéli tapasztalatairól (idézet Peter Krassa: Akasha krónika c. könyvéből): "Az Akasha-krónikából megtudta, két Jézus-fiú született, de csak az egyikükben testesült meg az Ige - Zarathustra szellemi lényege. Ezt a fiút szülei tizenkét éves korában Jeruzsálembe vitték, ahol azonban egyszer csak eltűnt. Szülei később az írástudó rabbik gyülekezetében találtak rá, ahol a rabbikat a zsidók templomában azokról a tanokról oktatta ki, amelyek oktatására maguk a rabbik lettek volna illetékesek. Zarathustra-énje, amely tehát tizenkét esztendőn át az egyik Jézus-fiúban élt, átköltözött a másik, szintén tizenkét esztendős Jézus-fiúba, aki addig egészen más szellemben gondolkodott. … Azonos nevű ellenpárja, akibe tehát beköltözött Zarathustra szelleme, az izraelita nép írástudói előtt bebizonyította, nagyon jól ismeri a zsidó tanokat és az ősi héber törvényeket. Steiner szemében ez cáfolhatatlan bizonyítéka volt annak, hogy Zarathustra szelleme valóban a "nátáni" Jézus-fiúba költözött."
A hiányzó 18 év alatt első beavatását a Kheopsz alatti beavató-alagútrendszerben kapta. 30 éves koráig sok helyen tanult. A két legnagyobb iskola amit elvégzett a hun és a buddhista iskola volt. A sámán-keresztény iskolát illetve a másik oldalról a Chakrasamwara-tantra gyakorlatsorozatot végezte el. Előbbiben a Messiás címet nyerte el, míg a két iskola együtt avatatta a Kozmikus Tudományok Mesterévé (az Élet-Templomában). Minden nagy vallás felavatta prófétájává vándorlásai alatt. Kora minden nagy vallási címét birtokolta.
Feltámadását követően szinte az egész Földet bejárta, utolsóként Indiában élt, s ott is temették el 120 évesen. 108 éves korában, mint alelnök, még részt vett a IV. buddhista zsinaton. Sírja ma is látható Kashmirban, Srinagar városában. (Kasmír egyébként ma vitatott hovatartozású terület India és Pakisztán között. Meglehet, hogy a vita egyik oka, éppen Jézusnak a sírja. Hiszen a legtöbb vallás tudja, hogy itt van a sír, kivéve a kereszténységet.)