A
20-25 évente induló rokonlátogatók minden 100. évben felkeresték a
Rasna-szövetséget. A Kr. e. 798-ban útbaindított rokonlátogatók között sok volt
a székihun
lovas, akik úgy döntöttek, hogy a Melegvizek Birodalma környékén
maradnak, a jeges korszakok előtti őshazájukban. Útközben azonban két táborra
oszlottak és 25 lovas Göröcön át Arnó-Valetri
birodalmába lovagolt.
Az ikres fajtájú Farkas-hadból két lovas telepedett le. Az egyiket Barna-Farkasnak, a másikat Kék-Farkasnak nevezték. Vejuli Lukomónak volt két csúnya leánya, akik a patrícius hegyi-szent ünnepélyen a két Farkas testvérhez feleségül mentek. Az örömapa módfelett megharagudott, hogy leányaik csupán rokonlátogatáson lévő harcosokhoz mentek feleségül a Szent-ligetben, ezért a családapa kitagadta leányait a családi tűzhelytől, kiüldözte őket a hegyekbe.
Egy síkul gazda vette szolgálatba a fiatalokat, akik közül Barna-Farkasnak iker fia született a 3265. Medvetoros év Aranyasszony-havának 28. napján. Ősi szokás szerint Rimus-Rómus névre keresztelték őket, mivel beavatottak voltak. Felesége meghalt és a két árvát egy törött lábú farkas szoptatta, mivel a sikulok azt egy vadászaton elejtették.
Ezeknek az anyafarkas nevelte gyermekeknek híre ment a Rasna-szövetségben. Kortonvár-Istenfiak ünnepén, az egyébként Arnó nemzetségbeli Vejuli-Lukomó az Aranyasszony tanácsára elment a Síkul hegyekbe és a leányainak megbocsátva tévedésüket, az akkori Rasna fővárosba, Veji várába vitette az unokáit.
Az akkor igen gyakori gyermekharcokban Rómus lett az első, akit a latinok Romulusnak hívtak. Ez a név ráragadt és besorozott katona korában is ez lett a neve. Testvérét a latin gyermekek csak Rémusnak nevezték és hiába tiltakozott ellene, hogy ő bizony csak Rimus, nem tudott változtatni rajta, mert a zsoldosok jegyzékébe is így vették fel.
A görögök ellen győztes sereg Romulust az uruki
hagyományok szerint királlyá koronázta. Így lett Romulus Róma első királya,
Rémus pedig a helyettese. Ezzel
megvetették a Római Birodalom alapjait.
Kortonából elhozták azon rovást, mely szerint Romulus
és Rémus Nimród családjának Gilgames-ágából származik.
Az Arnó nemzetség ezen eseményt a 12 nép minden fővárosában megünnepelte. Az
Alba-Sikul nemzetség hozta le a hegyekből a Gilgames
koronát, amellyel majd minden királyt
megkoronáztak.
Romulus, mint első választott király, megszervezte
a 10 nemzetséges Curiákat, 10 Curia alkotta a Tribust. Minden Curiának csak egy
szavazata volt a király-választáson, amely 100 tagú Szenátust alkotott. Húsz év
múltán ezt Öregek Tanácsának nevezték. A 20 éves fiatalok megválasztották a
Fiatalok Tanácsát (100 tagú vezető-testület), így Romulus király már 300
szenátor tanácsára döntött.
Mivel Romulus beavatott volt, élete végén, Etana
uruki királyhoz hasonlóan az Égiek magukkal ragadták. Kr.
e. 716-tól 690-ig uralkodott.
Romulus
gyakran rendezett ünnepi játékokat. Az etruszk és síkul rovásokból
megszerkesztette a latin ABC betűit. Kr. e. 304-ben eltulajdonították a
papságtól a megszerkesztett Naptár titkát.
Az egyik kelta támadás miatt Eturiába is behatolt Róma, és szövetséget kötött velük. Kr. e. 296-ban legyőzték a keltákat.
Hannibál
Kr. e. 211. tavaszán Kápua alól Róma ellen indult. Körülvette a várost.
Élelmezésük megkönnyítése végett feldúlta a környező falvakat, hogy serege
jóllakhasson. Az etruszk villákban dorbézoltak hikszosz és líbiai katonái, ahol
találkoztak az oscusoknak
nevezett úzokkal, akik a hegységekbe vendégségbe hívták őket. Itt
elcsodálkoztak az úzok agyagtábláin, amelyre évenként az eseményeket lerótták.
"Egyszer Romulus király szemlét tartott csapatai fölött a Mars mezőn. Éppen szekerén állt, és egyszercsak váratlanul felemelte a kezét. Katonái azt hitték, hogy szólni kíván, de hirtelen rettentő tűzvihar támadt, és a szekér dübörögve emelkedett a legmagasabb felhők fölé. Vitézei amíg tudták, szemmel követték őt, de azután a király egy felhőbe került és nem volt többé látható. Proculus Julius szenátor magyarázta el a döbbent katonáknak, hogy Romulus Qurinius néven az istenek közé emelkedett. Attól a naptól fogva, Romulust senki nem látta többé a Földön." Nem állhatom meg, hogy párhuzamot, ne vonjak, Romulus és Illés próféta története között. Mindketten "tüzes szekéren" emelkedtek az egekbe."