Kövezsd vezér szerepe

A 24 Hun törzs szövetségét Kr. e. 50-ben, megalakulásuk 3990. Medvetoros évében nagy veszély fenyegette. A kínaiak fondorlatos politikájukkal kettészakították a törzsszövetséget. Ordoszban Hóhanza lett a fejedelem.

A káspivári Szkíta birodalomban ekkor Csécsi széki-hun vezér uralkodott. Birodalmát (amibe beletartozott a szkíta-jász síkság is) nemcsak a kínaiak, hanem emerről az oldalról a római légiók is veszélyeztették. A rómaiak ugyanis a káldor-pannon szövetség miatt Pannónia ellen, közvetve tehát az egész Szkíta birodalom ellen is készülődtek.

Csécsit kínai orgyilkosok ölték meg. Négy fia: Bakát, Eged, Koncsur és Kövezsd az apjuk vérével vörösre festette a szemöldökét, úgy esküdtek bosszút.

Kövezsd első lett mind a szkíta, mind az ordoszi sámánképzésen. Rögtön az elnyomott kínai és hun földművesek élére állt. Szemöldöküket azok is vörösre festették, s elindították az elnyomottak forradalmát. Az áruló Hóhanza félelmében vízbe ölte magát. Kövezsd Kr. e. 25-ben meghódította Kínát.

Kövezsd a hun birodalmat újból egyesítette Ordosz székhellyel. Majd követeket küldött Rómába. Azok megegyeztek a császárral, hogy a káldorok (kelták) kiűzése után Pannonföld a Római Birodalomhoz fog tartozni, a parszi-szkíták földje pedig a nyugati Szkíta birodalomhoz. Dunna asszony folyója lett a két birodalom határa.

Ennek a szerződésnek a szövegét Ordoszban az “Élet-kegyhelyén" Eged sámán örökítette meg. Kövezsd vörösszemöldökű császár megbízásából Eged a Szkíta birodalom legnyugatibb részébe költözött, hogy a szerződés teljesítéséről évről évre jelentést tegyen az Öregek Tanácsának.

Kövezsd Kr. e. 25-tőt-18-ig a Kinaj Birodalmat hódította meg, majd Kr. e. 18-tól 25-ig az Úz Kitaj-Birodalmat. Meghódította a Huanghó alatti területétől kiindulva és élete végéig uralma alatt egyesítette kínai elnevezéssel az egész Kínai-Birodalmat. Kr. u. 29-ben az utódai ellenben megegyeztek a rokonságukba kerülő uralkodó házakkal, akik az “Élet Temploma" érdekeit mindig tiszteletben tartották

 Vissza