A Rasna szövetség megalakulása

A Rasna szövetség megalakulása

 

Kr. e. 1700 körül, a Fekete-tenger északi részéről Rasna avar fejedelem vezetésével 12 törzs érke­zett Erdélyen keresztül az Eszter félszigetre (Ister). Innen vonul tovább az Apó síkra és az Apó (a későbbi Pó) folyóhoz.

Arnó avar vezér Kr. e. 1480-1465 között érkezett 12 családdal és megalkotta a Rasna Szövetséget. Háromszor 24, azaz 72 Lukumó-papkirályt képeztek ki. Ezeknek nagy része az Apó síkságán tar­talék földművelő lett. Kr.e. 1265-ben megalakult a Mantovai titkos Szövetség ezen 12 Nép szétesésének megakadályo­zása végett. A Tengeri-Népek (vagyis az Atlantiszról menekült népek) támadásai Kr. e. 1145-ben megszűntek, csak ezután jöhetett el a Rasna-Szövetség fénykora.

Az etrusz­kok oly nagyot alkottak a bronzgyártás, szobrászat és festészet terén, mint addig még egyik nép sem. A győztes Rómától Kr. e. 88-ban állampolgári jogot kaptak.

Tarhum után Veji lett a Rasna-Szövetség székhelye. Az Apó síkságtól Campányig terjedt az ösz-szövetségi terület. Veji a Rasna Szövetség középpontjába esett és sok tengeri kikötővel rendelkezve hatalmi központtá változott. Az Arnó-család azonban ragaszkodott Piroska kövéhez, amelynek gondolatrezgési parancsai szerint a Meleg­vizek birodalmához könnyebben el lehet menekülni, mint a tengeren.

Piroska kövét Kr. e. 1465-1190 között Kortonváron tartották, az Arnó-család várá­ban. Amikor Kr. e. 800-ban Pannon vezér birodalmat alapított a Duna középső folyásá­nál, érintkezésbe lépett az Arnó-leszármazottakkal Kortona várában. Később a megbí­zottak Pisina kikötőjében megjelenve megbeszélésre hívták Felsinába az Arnó-csalá­dot és javaslatot tettek a 2 beszélő köves birodalom egyesítésére. A déliek vezette Rasna Szövetség ezt elutasította, pedig ez újabb 800 évre biztosította volna megma­radásuk lehetőségét. Így a 10 tengeri-Nép Szövetsége Kr. e. 396-390-től fokozatosan felőrölte a Rasna Szövetséget.

A gallok betörései egyre sűrűsbödtek, ezért az Arnó család Kortonvárába vitte Pi­roska kövét. Harcaik egyik oldalon nem sikerültek, mivel Tarhum Róma kezére ke­rült a sokszori békekötés ellenére is. Az északi Etruszkföldet a gallok gyakran felgyúj­tották és Marsabottó, Felsina és Mantua leégett. Marsabottót már nem is építették két városként újjá, hanem “Misa" néven egy városnak építették fel. Az etruszkok gyakran fellázadtak Róma önkénye ellen, de a vasgyártók és a fegyverek készítői, ha élni akar­tak, fegyvereket kellett készíteniük a latinoknak hódításaikhoz. Végül Sulla az etrusz­koknak polgárjogot adott, de előbb Kr. e. 265-ben a Volsini vallási központot teljesen feldúlták. Az Arnó család ekkor Sóvárra költözött. Kr. e. 88-ban Piroska kövét ide menekítette a 12 család, s a sziklavárbeli családokba benősültek. Itt várták meg a 24 Hun Törzsszövetség előretörését, majd ennek 25 éves uralma után a szkíta Gyöngyös­ vezér táborába menekítették Piroska kövét.

Összesen 12 rovásgyűjteményben Kr. e. 1475-től rótták le a Rasna-Törzs-Szövetsé­get megalapító 12 Nép történetét, amelyek a következők:

  1. Az avarok főhadiszállása Kortonavárban és Firenzében, az Arnó völgyében volt és Kr. e. 88-ban innen vándoroltak Sóvárba, Halasra és Pongóba.

  2. A dahák és hegyi-avarok Bolsenában telepedtek le, majd Volsinban.

  3. A zagroszok a jürcsik avarokkal Marsa és Bottóban kaptak helyet.

  4. A szavárd-magyarok az oszét-zagroszokkal Populónában vasat gyártottak és fegy­vereket, amellyel megalapozták a Rasna-Birodalmat.

  5. A pelazgok az Adrin tenger mellett nyertek szállást.

  6. Az ahájok a tengerparti kikötő táján telepedtek le.

  7. A kurdok között sok volt az arbag-gyógyító, felépítették Felsint.

  8. A lüdök hajósait Ceri és Cerveteri térségébe irányították a kikötőkbe.

  9. A Hikszosz-Főniceai hajósokat Volterába szállásolták el.

  10. A szabírok beházasodtak Vejibe és felállították a vallási központot.

  11. A tirén-etur hajósok Keréta térségéből Pompeibe hajóztak.

  12. Etur-népe (etruszkok) a Kaláb-Kampány térségétől mindenütt megtalálható volt.

Az eturok utánpótlása a hajósok révén folyamatos volt, így többségre tettek szert. Az Atlantiszból érkező latinok uralomra jutásuk után az őslakó törzsekkel együtt az ő nyelvükön etruskusoknak nevezték el a Rasna Szövetséget és ez rajtuk is maradt.

 

Vissza