Megtalálták a legépebb etruszk várost
(Forrás:
Múlt-Kor történelmi portál:http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=935)
Nagyon
keveset tudunk az etruszk kultúráról, pedig Róma felemelkedéséig ez a nép uralta
a félsziget legnagyobb részét. Szenzációsnak számít tehát az a hatalmas
lelet-együttes, melyre Toszkána hegyeiben bukkantak. A régészek azt remélik: az
etruszk településromok felkutatása után még a legendás király, Porsena pazar
sírját is sikerül megtalálniuk.
Egészen Róma felemelkedéséig Chamars volt az etruszk
civilizáció legjelentősebb városállama. Az etruszkok által lucumónak nevezett
uralkodó, Lars Porsena innen indíthatta legsikeresebb támadását Róma ellen,
melynek célja az elűzött Tarquinus Superbus visszaültetése volt a trónra.
Porsena ostrom alá vette Rómát, de később elfogadta a békeajánlatot, és
visszavonult.
Ha a felfedezés igaznak bizonyul, még többet tudhatunk
meg Európa történetének egyik legtitokzatosabb népéről. Talán még Porsena
etruszk király legendás sírjának helyét is sikerül azonosítani. Az idősebb
Plinius szerint Porsena sírja egy hatalmas labirintus volt, tetején piramissal.
A legenda szerint a sírt egy aranyszekér, tizenkét arany ló, egy arany tyúk, és
ötezer aranycsirke díszítette.
"Ha a legendát nem is igazolhatjuk, azt hiszem,
Chamarsot legalábbis biztosan megtaláltuk. Ez volt Itália legnagyobb városa Róma
előtt, és egymagában reprezentálja az etruszk civilizáció egészét, születésétől
egészen hanyatlásáig" - mondta Giuseppe Centauro, a firenzei egyetem
várostörténésze, aki Pompeji helyreállításán
is dolgozott.
Az etruszk kultúra szétszórt, egymással laza
szövetségben álló városállamai - a Pó folyótól egészen a déli Campaniáig -
Itália legmagasabb szintű civilizációját alkották Róma felemelkedéséig. Eredetük
az itáliai őstörténetbe nyúlik vissza, a kultúrájuk keletkezése i. e. 900
körülre tehető. Az etruszkok uralták a félsziget nagy részét kb. fél évezredig,
aztán i. e. 90-ben - több évszázados hanyatlás után - római polgárok lettek.
Kultúrájukról nem maradt írásos forrás. Különös, nem indoeurópai eredetű
nyelvükről mindössze néhány nyom maradt fenn. Egyedül gazdagon díszített sírjaik
engednek bepillantást egykor virágzó kultúrájukba.
Centauro szerint Chamars valahol Prato város Calvana
hegyei, és a firenzei Morello-hegy
között lehet, azon az eldugott vidéken, amelyen egykor a szardíniai banditák
tartották fogva elrabolt áldozataikat. Ezen a területen persze már eddig is
bukkantak fontos leletekre, melyek közül a legfontosabbat házépítő munkások
találták meg 200 évvel ezelőtt: az i. e. 500-480 körül készült, fiatal férfit
ábrázoló bronzszobrocskát ma a British Museum őrzi. Legutóbb egy raktár
alapzatát ásó munkások találtak arra a romegyüttesre, amelyet a leletet
bejelentő régészek "Toszkána egyik legépebben fennmaradt etruszk városának"
neveztek.
Az i. e. 5. századi település a Bisenzio folyó mellett
épült, éppen amellett a fal mellett, amit Centauro Chamars védőfalának vél. "A
város szemmel láthatólag elnéptelenedett. Az egyik elképzelés szerint a Bisenzio
áradása pusztította és űzte el az embereket" - mondta Gabriella Poggesi, az
ásatások vezetője a Discovery Newsnak. Centauro feltevését Chamars ősi városának
megtalálásáról viszont nem akarta kommentálni.