Bodó
fősámán fia, Matyó indult
el a kalandozó ifjúsággal a
jürcsik népek birodalmába. Azonban a sok kalandozás során meggazdagodott
Matyó nem tartotta be szerető apja intelmeit, s annak ellenére, hogy jó
fegyverkovács volt, rabja lett az italozásnak.
Részegen vezette az állandó győzelmekhez szokott ifjúságot a hegylakó jürcsik ellen. Amikor sok zsákmánnyal és láncrafűzött foglyokkal lovagoltak hazafelé, egy szép rableány leitatta borzasörrel és testvérei segítségével kilopatta Matyót a kalandozó ifjúság táborából.
Ezután a rosszul sikerült kaland után három évig volt fogságban a jürcsiknél, és csak egy tyumen hadifogoly jürcsikért adták ki az apjának. Matyót az ifjúság diadallal vitte Ordoszba, ahol a tanácskozásra érkezett agg Hunbál fővezért Matyó meggyilkolta. A kalandozásra vágyó ifjúság Matyót követelte fővezérnek, mivel Hunbál a “Béke és Rokonság" szerződés miatt nem engedélyezte a kinajok megtámadását. A fiatalság kívánságát az Öregek Tanácsa is elfogadta és Matyót megerősítette fővezéri minőségében, aki rögtön hozzákezdett az új haderő kiképzéséhez Pusztaszeren.
Matyó néhány év alatt fennhatósága alá kényszerítene az összes rokon törzseket, akik pedig vonakodtak belépni a hun törzsi szövetségbe, a mongolokat, jürcsikeket, hokjenokat, mandzsuónokat és szonájokat leigázta, majd a jól kiképzett 30 tyumen harcossal a kinaj Nagy-Fal ellen indult. 6 nomád tyument arra képeztek ki, hogy egy nap alatt átszállítsa a nehézpáncélos hadsereget a Nagy-Falon. A kinajok szinte megdermedtek, hogy a hunok serege a sebezhetetlennek hitt és állandóan erősítgetett kőfalon egy nap alatt át tudott törni és az őrségek leküzdésével diadalmasan haladt a kinaj-birodalom belseje felé.
Matyót megitatták sámán-itallal, s ettől kezdve még a kumisz illatától is undorodott. Józan állapotban tervezte meg a kinajok ellen megindított hadjáratot. A legalkalmasabb helyen törte át a kőfalat és az előre eltervezett helyen vívta meg az összecsapást, majd egész nap tartó öldöklő csatában megsemmisítette a kinajok seregét a 3834. medvetoros évben. (Erről a csatáról a kínai történészek is megemlékeztek, megírva, hogy Kr. e. 206-ban Motó legyőzte a kinajokat.)
Matyó hihetetlen nagy zsákmány mellett a kinajok nagy fejedelmeit is adófizetésre kényszerítene, amit Ordoszon keresztül voltak kötelesek szállítani minden évben.
A 30 törzs vezérei azonban mindig kevesellték a kinajok adófizetését. Ezért a hunok sarcolásai nem akartak véget érni, mindig betörtek a kőfalon. Matyó sem volt megelégedve a hadisarccal, s a vezérek külön portyázással rettenetes pusztítást vittek véghez. Az északi kiszakadt kis törzsek is a hunokhoz csatlakoztak, s így óriási területek kerültek Matyó fővezér hatalma alá a Bujkál-tó vidékén túlról egészen Bihar jéghegyéig, a síksági törökök birodalmától Ordoszon keresztül a mandzsu Nagyvízig.
Matyó volt az első fővezér, aki egyben fősámán is lett az édesapja halála után. Mivel Hunbál fővezérnek nem volt fia.
Li-Pang, a kinajok Mennyei birodalmának első fejedelme arra kérte Matyót, hogy fogadja a kinajok vezetőségét, üljenek össze és a “Béke és Barátság" jegyében kössenek szerződést. Ne háborgassák a békés kinajok földművelőit, a hadisarcot folyamatosan fogják fizetni. Matyó biztosította a küldöttséget, hogy a “Béke és Barátság" jegyében fogadja Li-Pangnak látogatását. Ezután a küldöttség meghívta a 24 sámán ifjút a kinaj birodalomba, hogy a székvárosukban az öt tudományágban náluk is folytassanak tanulmányokat. Matyó a küldöttséggel útbandította a sámán-utánpótlás ifjait, de előbb mindegyiket kioktatta, mit kell megfigyelniük a kinajok birodalmában.
A kínaiakat igen meglepte Matyó felkészültsége a tárgyaláson, amelyet a kinajok nyelvén folytattak, mivel Cabaj Fősámán óta a vezető sámánok mind elsajátították a szomszédos kinajok nyelvét. Így a hunok hírszerzése tökéletesen működött. Matyó és a törzsek vezérei már előre pontról pontra megtárgyalták követeléseiket. Ezért nagyon elhúzták a tárgyalást, hogy a cserébe küldött sámánifjak a megbízott feladatukat végrehajthassák. Matyó megkövetelte tanítványaitól, hogy minden napról maradandó rovást kell készíteniük. Ez az előzködésük egyik legfontosabb bizonyítéka lesz, mennyire haladtak a sámán-tudományok elsajátításában. Li-Pang türelme fogytán volt, siettetni próbálta a tárgyalások menetét, ezért fontos engedményeket tett. A kinajok nagy fejedelme gyakorlatilag a hunok adófizetőjévé vált és súlyos kötelezettségeket vállalt.
Később a megkötött szerződés nem teljesítése miatt Matyó a hadisarc növelését sürgette. Li-Pang mindig igyekezett kibúvókat keresni és vonakodott a szigorított hadisarc megfizetésétől. Ezért a Nagy-Kőfalat nagyszámú katonasággal erősítette meg. Matyó igen jól kiképzett hadserege újból áttörte a Nagy-Falat, majd a Hun-síkságot teljesen elfoglalta. Ezért Matyó az újabb szerződésben már azt követelte, hogy hun földművelők telepedhessenek le újból a Hun-síkságon, a Hangun folyó jobb oldalán és Li-Pang adja hozzá feleségül a leányát. Matyónak ezzel az volt a célja, hogy a Hun Törzsszövetség későbbi hódítását törvényessé és maradandóvá tegye. Ezzel teljesülhet Agaba fősámán tanítása, hogy a hunok birodalma az egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig terjedhessen.
Az összehívott Öregek Tanácsa helyeselte Matyó érdekházasságát. Cserébe Hunbál felnövekvő leányai közül Li-Pang fejedelmi férfi lépett házasságra a sok nyelvet beszélő szépséges Szalajkával, aki az előző évben a nagy-süán egyik győztese volt és rimalány fogadalmat tett. Matyó ezzel a fogásával a kinajok vezetőségéről és terveikről állandó tájékoztatást kapott.
Így a szép Cen fejedelmi leányka Matyó 25. felesége lett. Li-Pang egy szép, drágaköves palotát építtetett Ordoszban hozományként. Ezt elnevezték “Matyóvár"-nak, amely a kinajokkal rokonszenvező fekete-hunok állandó tanácskozó helyévé lett.
Felújították a kinaj vendégekkel a régi “Béke és Rokonság" örök időre kötött szerződést. Tehát ezzel a házassággal Li-Pang megoldott egy fontos kérdést, az eddigi “Béke és Barátság" szerződését egy fontosabb szerződéssel váltotta fel, hogy a Hangun folyó völgyében élő népek barátságban éljenek egymással.
Folyton igyekeztek a fehér és fekete hun törzsek között nézeteltéréseket szítani. Li-Pang szét akarta robbantani a 24 Hun Törzsszövetséget a csatlakozott 6 törzs segítségével, hogy aztán egyenként könnyebben elbánjanak a harcias törzsekkel A kinajok székhelyére küldött Szalajka minden fondorlatról azonnal értesítette az Öregek Tanácsát.
A kinajok azonban nem nyughattak, mert romlott húst csempésztek be Ordoszba, még mielőtt azt a tárkány megvizsgálta volna. Matyó azonnal kidoboltatta a tárkány vizsgálatok eredményét, de akkorra már sokan betegek lettek.
A kinajok azonban nem nyughattak, mert újra romlott húsokat csempésztek be Ordoszba, amelyről Szalajka már előzőleg jelentést küldött, és Matyó azokat a vendégségbe érkező kinajokkal etette meg. Emiatt sok vendég meghalt. Erről a kinaj tömegek tudomást szereztek és a bűnösöket lemészárolták. Li-Pang halála után Matyó kínai „Mato“ elnevezéssel kinaj császár lett. A “Béke és Barátság" elvén álló birodalmának széleit a “Nagyvíz" mosta. Matyó végrehajtotta Agaba törvényeit.