Matyó vezér

Matyó vezér, a Kínai Birodalom császára

 

Bodó fősámán fia, Matyó indult el a kalan­dozó ifjúsággal a jürcsik népek birodalmába. Azonban a sok kalandozás során meggazdagodott Matyó nem tartotta be szerető apja intelmeit, s annak ellenére, hogy jó fegyverkovács volt, rabja lett az italozásnak.

Részegen vezette az állandó győzelmekhez szokott ifjúságot a hegylakó jürcsik ellen. Amikor sok zsákmánnyal és láncrafűzött foglyokkal lovagoltak hazafelé, egy szép rab­leány leitatta borzasörrel és testvérei segítségével kilopatta Matyót a kalandozó ifjú­ság táborából.

Ezután a rosszul sikerült kaland után három évig volt fogságban a jürcsiknél, és csak egy tyumen hadifogoly jürcsikért adták ki az apjának. Matyót az ifjúság diadallal vitte Ordoszba, ahol a tanácskozásra érkezett agg Hunbál fővezért Matyó meggyilkolta. A kalandozásra vágyó ifjúság Matyót követelte fővezérnek, mivel Hunbál a “Béke és Rokonság" szerződés miatt nem engedélyezte a kinajok megtámadását. A fiatalság kívánságát az Öregek Tanácsa is elfogadta és Matyót megerősítette fővezéri minősé­gében, aki rögtön hozzákezdett az új haderő kiképzéséhez Pusztaszeren.

Matyó néhány év alatt fennhatósága alá kényszerítene az összes rokon törzseket, akik pedig vonakodtak belépni a hun törzsi szövetségbe, a mongolokat, jürcsikeket, hokjenokat, mandzsuónokat és szonájokat leigázta, majd a jól kiképzett 30 tyumen harcossal a kinaj Nagy-Fal ellen indult. 6 nomád tyument arra ké­peztek ki, hogy egy nap alatt átszállítsa a nehézpáncélos hadsereget a Nagy-Falon. A kinajok szinte megdermedtek, hogy a hunok serege a sebezhetetlennek hitt és ál­landóan erősítgetett kőfalon egy nap alatt át tudott törni és az őrségek leküzdésével diadalmasan haladt a kinaj-birodalom belseje felé.

Matyót megitatták sámán-itallal, s ettől kezdve még a kumisz illatától is undorodott. Józan állapotban tervez­te meg a kinajok ellen megindított hadjáratot. A legalkalmasabb helyen törte át a kő­falat és az előre eltervezett helyen vívta meg az összecsapást, majd egész nap tartó öl­döklő csatában megsemmisítette a kinajok seregét a 3834. medvetoros évben. (Erről a csatáról a kínai történészek is megemlékeztek, megírva, hogy Kr. e. 206-ban Motó legyőzte a kinajokat.)

Matyó hihetetlen nagy zsákmány mellett a kinajok nagy fejedelmeit is adófizetés­re kényszerítene, amit Ordoszon keresztül voltak kötelesek szállítani minden évben.

A 30 törzs vezérei azonban mindig kevesellték a kinajok adófizetését. Ezért a hu­nok sarcolásai nem akartak véget érni, mindig betörtek a kőfalon. Matyó sem volt megelégedve a hadisarccal, s a vezérek külön portyázással rettenetes pusztítást vittek véghez. Az északi kiszakadt kis törzsek is a hunokhoz csatlakoztak, s így óriási terü­letek kerültek Matyó fővezér hatalma alá a Bujkál-tó vidékén túlról egészen Bihar jéghegyéig, a síksági törökök birodalmától Ordoszon keresztül a mandzsu Nagyvízig.

Matyó volt az első fővezér, aki egyben fősámán is lett az édesapja halála után. Mi­vel Hunbál fővezérnek nem volt fia.

Li-Pang, a kinajok Mennyei birodalmának első fejedelme arra kérte Matyót, hogy fogadja a kinajok vezetőségét, üljenek össze és a “Béke és Barátság" jegyében kössenek szerződést. Ne háborgassák a békés kinajok földművelőit, a hadisarcot folyamatosan fogják fizetni. Matyó biztosította a küldött­séget, hogy a “Béke és Barátság" jegyében fogadja Li-Pangnak látogatását. Ezután a küldöttség meghívta a 24 sámán ifjút a kinaj birodalomba, hogy a székvárosukban az öt tudományágban náluk is folytassanak tanulmányokat. Matyó a küldöttséggel útbandította a sámán-utánpótlás ifjait, de előbb mindegyiket kioktatta, mit kell meg­figyelniük a kinajok birodalmában.

A kínaiakat igen meg­lepte Matyó felkészültsége a tárgyaláson, amelyet a kinajok nyelvén folytattak, mivel Cabaj Fősámán óta a vezető sámánok mind elsajátították a szomszédos kinajok nyel­vét. Így a hunok hírszerzése tökéletesen működött. Matyó és a törzsek vezérei már előre pontról pontra megtárgyalták követeléseiket. Ezért nagyon elhúzták a tárgyalást, hogy a cserébe küldött sámánifjak a megbízott feladatukat végrehajthassák. Matyó megkövetelte tanítványaitól, hogy minden nap­ról maradandó rovást kell készíteniük. Ez az előzködésük egyik legfontosabb bizonyí­téka lesz, mennyire haladtak a sámán-tudományok elsajátításában. Li-Pang türelme fogytán volt, siettetni próbálta a tárgyalások menetét, ezért fontos engedményeket tett. A kinajok nagy fejedelme gyakorlatilag a hunok adófizetőjévé vált és súlyos kö­telezettségeket vállalt.

Később a megkötött szerződés nem teljesítése miatt Matyó a hadisarc növelését sürgette. Li-Pang mindig igyekezett kibúvókat keresni és vonakodott a szigorított hadisarc megfizetésétől. Ezért a Nagy-Kőfalat nagyszámú katonasággal erősítette meg. Matyó igen jól kiképzett hadserege újból áttörte a Nagy-Falat, majd a Hun-sík­ságot teljesen elfoglalta. Ezért Matyó az újabb szerződésben már azt követelte, hogy hun földművelők telepedhessenek le újból a Hun-síkságon, a Hangun folyó jobb ol­dalán és Li-Pang adja hozzá feleségül a leányát. Matyónak ezzel az volt a célja, hogy a Hun Törzsszövetség későbbi hódítását törvényessé és maradandóvá tegye. Ezzel tel­jesülhet Agaba fősámán tanítása, hogy a hunok birodalma az egyik Nagyvíztől a má­sik Nagyvízig terjedhessen.

Az össze­hívott Öregek Tanácsa helyeselte Matyó érdekházasságát. Cserébe Hunbál felnövek­vő leányai közül Li-Pang fejedelmi férfi lépett házasságra a sok nyelvet beszélő szép­séges Szalajkával, aki az előző évben a nagy-süán egyik győztese volt és rimalány fo­gadalmat tett. Matyó ezzel a fogásával a kinajok vezetőségéről és terveikről állandó tá­jékoztatást kapott.

Így a szép Cen fejedelmi leányka Matyó 25. felesége lett. Li-Pang egy szép, drágaköves palotát építtetett Ordoszban hozományként. Ezt elnevezték “Matyóvár"-nak, amely a kinajokkal rokonszenvező fekete-hunok állandó tanácskozó helyévé lett.

Felújították a kinaj vendégekkel a régi “Béke és Rokonság" örök időre kötött szerződést. Tehát ezzel a házassággal Li-Pang megoldott egy fontos kérdést, az eddigi “Béke és Barátság" szerződését egy fontosabb szerződéssel váltotta fel, hogy a Hangun folyó völgyében élő népek barátságban éljenek egymással.

Folyton igyekeztek a fehér és fekete hun törzsek között nézetelté­réseket szítani. Li-Pang szét akarta robbantani a 24 Hun Törzsszövetséget a csatlako­zott 6 törzs segítségével, hogy aztán egyenként könnyebben elbánjanak a harcias tör­zsekkel A kinajok székhelyére kül­dött Szalajka minden fondorlatról azonnal értesítette az Öregek Tanácsát.

A kinajok azonban nem nyughat­tak, mert romlott húst csempésztek be Ordoszba, még mielőtt azt a tárkány megvizs­gálta volna. Matyó azonnal kidoboltatta a tárkány vizsgálatok eredményét, de akkor­ra már sokan betegek lettek.

A kinajok azonban nem nyughattak, mert újra romlott húsokat csempésztek be Ordoszba, amelyről Szalajka már előzőleg jelentést küldött, és Matyó azokat a ven­dégségbe érkező kinajokkal etette meg. Emiatt sok vendég meghalt. Erről a kinaj tö­megek tudomást szereztek és a bűnösöket lemészárolták. Li-Pang halála után Matyó kínai „Mato“ elnevezéssel kinaj császár lett. A “Béke és Barátság" elvén álló birodalmának széleit a “Nagyvíz" mosta. Matyó végrehajtotta Agaba törvényeit.

 

Vissza