MAG-MAGAD
Isten keze vetette el MAGod,
Kelésedhez ősföldet is adott
Föld anya méh-medencéjében,
Kárpátoknak véd-ölelésében.
Idővihar szele tovasodort,
Új hazád már Mú-Ataiszon volt.
A Szíriuszról kaptál segítséget,
Értelmed így fejlődni is kezdett.
Ám a bölcsőd süllyedésnek indult,
Hullámsírban sok ember elpusztult.
De maradt MAG még éppen elég,
Így kezdődhetett egy újabb vetés.
MAG magaddal szálltál újra tova,
Szentszellőtől a Földön mindenhova,
Hogy mindenki gyarapodjon, nőjön,
A népek kalásza mind-mind szárba szökjön
Szemekből nőtt büszke birodalom:
India, Peru, Sumér és Egyiptom.
MAGokból MAG nőtt új és újabb,
S született etruszk és akháj kultúra.
Magok MAGja, Tíz-nyíl szövetség
Kárpát őshazába újra visszatért,
Hogy környéke szennyét mind lemossa,
A sötét lelkeket finomra hangolja.
A sok MAG hát ocsúba keveredett,
De a korpaszemek lelke nemesedett.
Hisz Istenatyánk parancsa a MAGhoz:
Az alantabb lévőt emeld föl MAGadhoz!
Legyél hát újra MAG tenmagad,
Bonts le minden előítélet falat,
Nyújts kezet, adj, segíts, szeress,
Hogy te is nemes lélek lehess!
Mert míg MAGyar a MAGnak ellensége,
Addig a Földön nem lesz béke!