Lélek

 

 

A Világmindenség örök titka

Ez a Teremtő méhéből kipattant szikra.

Fényszálakból szőtt időhurok,

Ikozaéderes kemény burok.

 

Parányi, mégis halhatatlan,

Testeket épít lankadatlan.

Ahány élet, megannyi tár a

Reinkarnációs emlékek háza.

 

Rendkívül sűrű és tömör,

A testet elhagyni vele gyönyör.

Ha kipattan a thalamusból,

Minden máson át is hatol.

 

Ha tapasztalatlan és éretlen

Azt mondjuk rá, hogy lelketlen.

Öntudata ha gazságot tervel,

Bűntől szárad mikronnyi lelke.

 

De van köztük ki becsületes,

Társait segítő bölcs és nemes.

Mérete négymikronos, hogyha

Elég nagylelkű a hordozója.

 

Ez minden életünk lényege,

Létezésünk örökös értelme.

Haladni fel az égi lajtorján,

A lelki evolúció göröngyös útján.

 

Vissza