A magyarok törzsszövetsége és honfoglalása

Hangun, a 24 Hun Törzsszövetség nagyfejedelme kiváló uralkodó volt, s emiatt megszerezte a kínai trónt is. A kínai császár lányát vette el feleségül, majd Huó néven császárrá koronázták. Felesége halála után újból megnősült, a káspivári Magyor fejedelem leányát, Megyerját vette el. Megyerjának ikrei születtek tőle: Hunyor és Magyor. A szülők halála után az ifjú sámánok a féltestvéreik részéről igen nagy üldözésnek voltak kitéve, ezért Uruk-Dargin nagybátyjuk Káspivári birodalmába menekültek, s a Meótiszban rejtőztek el. Gyula­Duló fejedelem lányait vették el feleségül, Hunyor Maturit, Magyor pedig Irgizát. Dul fejedelem a szelíd természetű Magyort később megszerette, és arra kérte, hogy ne járjon kalandozásra, hanem maradjon a birtoka közelében. Fel is ajánlotta neki a fele birodalmát. Magyor tehát letelepedett feleségével a Turgai kapu közelében. Birodalma az Etil folyóig terjedt. Semmilyen törzsi szövetséghez nem csatlakozott, ezért lovasai békességben éltek.

Hunyor viszont harciasabb természetű volt. Elment Ordoszba és Pusztaszeren megnyerte a Nagy-süánt és vele együtt a fővezéri méltóságot. Részt vett a bugáti sámánképzésen és Ordoszban fősámánná választották. A Rómával való szövetséget még Hunyor nagyfejedelem hozta létre, így Udin, majd fiai Ruga és Upor a római birodalom segítségére siettek, mikor a nyugati népek fellázadtak ellenük. Később, a rómaiak szerződésszegése miatt kialakult helyzet rendezése miatt Hunyor fia, Bagamér-Balambér vállalta a honfoglalás megindítását.

A Magyar Törzsszövetség 181-ben alakult meg. Ezen szövetség ifjúsági fejedelme Béla volt, aki 245-ben részt vett az uruki bölcsek képzésén, és Káld király nagyobb leányát, Nurát vette feleségül.

A kazahunok vezette Kazár Törzsszövetség miután megszabadult az avaroktól, meghódította a birodalmat és az ugor népekkel, köztük a magyarokkal is szövetségre lépett. Dél felől az arabok erősen veszélyeztették a kazár-szövetséget, ezért a magyarokat a Megyer Törzs vezetésével a kaukázusi Magyarkára telepítették.

Ügyek első felesége a kaspivári legszebb lány, Emese volt. Ügyek már aggódott, hogy magvuk szakad, mivel első két gyermekük halva született. Végül harmadik gyermekként 820. medvetorán egy élő fiúgyermekük született. Sajnos a felesége, Emese a szülés után meghalt, de Álmos nevű fiuk életben maradt. Utána a rimalányok vezére, az igen gazdag Bizonyka lett Ügyek második felesége, s ő nevelte fel Álmost is.

A kazároknak sehogyan sem tetszett, hogy Ügyek szálláshelyei után nem fizettek adó-tizedet, csupán sámán-tizedet adtak Asszorügyek részére. Ezért a kazárok büntető hadjáratot indítottak, de 860-ban a Szuvári csatában Ügyek fia, Álmos tönkreverte a kazár haderőt. A kazárokkal folytatott csatában Ügyek második felesége, a rimalányok vezére, Bizonyka is meghalt. A békekötés után Lebéd, a kazárok vezére az Arvisura törvények értelmében egyetlen leányát, Kücsikét feleségül ajánlotta Ügyek kagánnak engesztelésképpen. Megfogadták, hogy mint rokon-népek törzsei nem fognak harcolnak egymás ellen. Mivel azonban Ügyek már nem kívánt újból nősülni, ugyanakkor Lebédet sem sérthették meg egy visszautasítással, így Kücsikét Álmos vette el feleségül 861-ben. Amikor 862-ben Ügyek meghalt, Lebéd is eljött a legjobb lovasaival a temetésére, ezért Kazáriában kegyvesztetté vált. Így aztán a halálos fenyegetés miatt 864-ben csatlakozott az Álmos vezette Magyar Törzsszövetséghez a Kéri, Keszi és Gyarmat törzsekkel, akikhez 875-ben a Kürt tiszta kabar törzs is csatlakozott. A Kazár Birodalom nem mert ellenük fellépni, mert a menekülő avarok csapatai a Magyar Törzsszövetséget nagyon megerősítették.

Álmos, bár az Arvisura törvényeknek eleget téve elvette feleségül Lebéd lányát, azonban már volt egy korábbi kapcsolata. Oly annyira, hogy e tiltott szerelmétől, Enéhtől már született 3 fia és egy leánya. 849-ben látta meg a napvilágot Enéh 3. fia, akit Árpádnak neveztek el. Álmos hivatalos feleségét, Kücsikét a kazárok ölték meg bosszúból. Hála előtt egy kisfiúnak adott életet, akit Áldornak nevezett el. Kücsike halála után, 875-ben Enéh Asszorügyekre költözött Kusály és Gyula fiaival, míg Árpád Kevevárában maradt. Ezt követően az Öregek Tanácsa engedélyével Álmos végre feleségül vehette gyermekeinek anyját, Enéhet, aki az árva Áldort is felnevelte.

875-ben meghalt Kéri vezér is, ezért utána a fia, Huba lett a vezér, a Kürt törzséé pedig Áldor. Árpád a Nyék törzs vezére lett, mivel Nyék vezér leányát vette feleségül, a szépséges Abacilt, akitől 4 fia: Laád, Tarhos, Üllő és Jutas született. Abacil a 888-as évi járványban hunyt el.

Verecke kabar fejedelem követeket küldött Kassáról, akik elmondták, hogy 891 őszén a morva papok hódításra buzdítják a szláv népeket. Az agg Tétény fejedelemmel együtt felkérik a magyari féle népek szövetségét, hogy foglalják el a Jász-síkságot, mert a szlávok nagy nyomása alól csak így felszabadulhatnak fel.

Ekkor Álmos összehívatta az Öregek Tanácsát és a Vezérek Tanácsát, ahol a Nyék, Megyer, Gyarmat, Tarján és Jenő magyari törzsek, a Kéri és Keszi magyarok törzse, a Kürt-féle tiszta kabar törzs és a kovácsok Tárkány törzse, a kunmagyari Ogúz törzs vállalta, hogy elfoglalja Atilla örökségét.

892 tavaszán rokonlátogatás címén a Nyék és Tárkány törzs az ifjú Árpád vezetésével Kassa kabar szállására lovagolt, hogy az utakat megtisztítsa az esetleges akadályoktól. A rokonlátogatása végén Árpád feleségül vette Eperjest, Verecke kabar fejedelem egyetlen leányát. Mivel Árpád lett a tárkány-fejedelem, ragaszkodott a három megszokott szoros használatához, amelyeket a rokonlátogatások során eddig is használtak, és ezeken át akart bevonulni a Jász-síkra. A többség azonban leszavazta Árpád tervét az Öregek Tanácsában.

Szeret törzsét Borgó hadnaggyal a Borgó-szoros felé irányították. A Nyék törzs vezéri teendőit ekkor Árpád első fiának, Laád vezérnek engedte át, aki a sámánképzésen a Levente nevet nyerte el. A felvonulási terv szerint 10.000 lovassal rendelkezett. A Keszi törzs már kiheverte a kazár mészárlást és szintén 10.000 lovassal rendelkezett Töhötöm vezetése alatt. A munkácsi szoroson keresztül vonultak be.

A Kéri törzs 1 tyumen lovassal, Huba vezetésével az uzsoki szoroson haladt át a tiszta kabar Kürt törzzsel együtt, akik a kazárokkal szemben Előddel vereséget szenvedtek 875-ben. Emiatt Kücsike fia, Áldor csak fél tyumennel vonult be az uzsoki szoroson. Ő adta a tárkány tyumenek másik felét, akik a hágókat megtisztították.

A Gyarmat törzs szintén csak fél tyumennel indul el, mert Előd 875-ben elesett és fél tyumenjét feleségére Illmérkére hagyta, aki mint özvegyasszony Oleg vikinghez ment feleségül. Gyarmat fél törzse összekötőként Kevevárban maradt.

A felvonulás nem az etilközi megbeszélés értelmében történt. A besenyő és a bolgár harcosok észrevették a Magyar Törzsszövetség mozgását. Bizánc hirtelen békét kötött Simeon cárral és Tas vezért a Dunának szorították. Ugyanaz a görög hajóhad, amelyik a Jenő törzset átvitte a bolgár partra, utána a bolgárokat is átvitte a Duna bal oldalára és a Nyék, valamint a Jenő törzset üldözőbe vették. Álmos szekérhadának elindulása után csak kevés harcos védte az elvonulók szekértáborát, ezért az árván maradt utóvédek szekereit feldúlták A besenyő rajtaütésnek óriási veszteségei voltak mind magyar, mind kabar részről. Bizánc árulása miatt a Jenő törzs 2230 lovast vesztett, míg Levente 1104 lovast és 85 tárkány kocsit vesztett el. A kabar harcosok panaszt emeltek Álmos ellen, aki minden tisztségéről lemondott. Mivel Gyula hajnal-hasadtáig sem tudott fejedelmi apja ellen ítéletet hozni, a régi kabar harcosok az Arvisura törvényekre hivatkozva elrabolták, kabar földre vitték és az ottani sámánok halálra ítélték. Mire harmadszor kelt fel a Napasszony, a veszteséget szenvedett kabar törzsek Álmost – a saját kérésére – kivégezték.

A honfoglalásról pontos statisztikát készítettek a rovósámánok, ezek szerint:

- Az Árpád vezette Kéri, Keszi és Kürt törzseknél, valamint a Kun-magyari tárkány törzsnél a veszteség: 1 harcos, 2 tárkány, 12 öreg és 6 kisgyermek, tehát összesen a szokásos 21 lélek és 3 szekértörés, amely félredobatott.

- A Kurszán vezette Megyer, Szeret és Barkó törzseknél: 2 harcos, 3 tárkány, 1 rimalány, 15 öreg és nyolc gyermek, tehát 29 lélek és 9 szekértörés, az egyiknél a Barkó törzsbéli Cicás rimalány halálát lelte.

- Az Álmos vezette Nyék, Tarján, Jenő és Oguz törzseknél: 4 023 harcos és tárkány, 2 876 öreg és gyermek halt meg. Kusid vezérnek a Lugos melletti csatájában 216 harcosa, míg a pusztaszeri zendülésnél 16 harcos vesztette életét. Ezenkívül: 1 tárkány, 26 öreg és 9 gyermek útközben, a bolgárok-besenyők vérengzéseibe haltak bele. Eltűnt és visszavándorolt 4 139 lélek. Jászvásárra visszaköltözött 230 lélek. 185 szekértörés mellett 8 345 ló pusztult el vagy maradt le az induló létszámból. A visszafordulók közül többen kijelentették, hogy a biztonságból visszahagyott Gyula törzsben akarnak élni. - Tehát az Álmos vezette déliek csoportjával együtt a veszteség: 11 586 lélek, 185 szekértörés és 8345 vegyes ló. Tehát javarészt saját törzsbeli felvonulókkal együtt 457 632 személy indulási létszámából aratásig csak 446 046 lélek érkezett meg a rimalány-jelentés alapján. A honfoglalók 445 422 lélekkel indultak 12 210 felvezetővel.

Álmos-István családfa

Vissza