A földönkívüli eltérítések valódi okai

Számomra nagyon furcsa érzés a szkeptikusok vitáit hallgatni arról, hogy léteznek-e földönkívüli lények, vagy sem, mert számomra ez mindig is tényszerű dolog volt. Egyszerűen azzal a biztos tudattal születtem a Földre, hogy természetesen vannak, s úgy érzem, mintha egykori reinkarnációs emlékeim valami további információkat is rejtegetnének róluk. Érdekes, hogy ettől függetlenül jelen életemben mégsem volt szerencsém találkozni velük. Viszont akadt néhány ember az ismerőseim között, akik bár egyáltalán nem vágytak erre, mégis közelebbi kapcsolatba kerültek velük.

Szeretett nagybátyám, ismervén az ebbéli érdeklődési körömet és véleményemet, egyedül nekem bátorkodott elmesélni, hogy mi történt vele egykor. A többi rokonnak és ismerősnek nem merte elmondani, mert tudta, hogy úgysem hinnének neki, sőt még hibbantnak is titulálnák. Szó se róla, valóban hihetetlen események tanúja volt. Egy vidéki nagyvárosban él, s akkor épp az egyik környező faluból tartott hazafelé a kocsijával, amikor hirtelen különös érzés fogta el. Bár a hazafelé vezető út egyenesen vitt volna tovább, mégis olyan kényszerérzet kerítette hatalmába, hogy az egyik kis mellékutcába be kell fordulnia. Alighogy ezt megtette, egy óriási fényjelenség vette körül, majd elvesztette az eszméletét. Másfél óra elteltével tért magához, s a legnagyobb megdöbbenésére az autójával együtt egy temető kellős közepén találta magát. Még soha életében nem járt ott, így teljesen érthetetlen volt számára, hogy vajon mi módon is kerülhetett oda. Ráadásul alig tudott kijutni, mert a temetőkapu zárva volt, s abszolút nem ismerte a járást. Nagy nehezen talált egy férfit, aki ugyan segített útbaigazítani, de persze teljesen bolondnak nézte. Még sokáig remegett, rosszul érezte magát, s még hosszú évek elmúltával sem volt képes visszamenni arra a környékre, annyira megviselték a történtek. Mikor elmesélte nekem mindezt, s kérdezte, hogy mit gondolok az esetről, rögtön az villant belém, hogy valószínűleg idegenek térítették el. Próbáltam rábeszélni, hogy vesse alá magát egy regressziós hipnózisnak, ám annyi félelem volt benne, hogy nem vállalta. Jómagam sokkal kíváncsibb lettem volna a részletekre, mert akkor még elég halvány fogalmam volt az ilyen esetek valódi okairól.

Néhány évvel később az egyik szomszéd házaspár jött át hozzám azzal, hogy az egyik este egy UFO-t láttak, ami egy darabig épp a mi házunk fölött lebegett, aztán hirtelen eltűnt. Majd néhány nap múlva ismét megjelentek, s ezúttal hozzájuk mentek be a házba. Az éjszaka kellős közepén arra ébredtek fel, hogy nappali világosság önti el a lakást. A szomszédasszonyom látott egy alacsony kis szürke lényt az ágya mellett, aki a nyakánál matatott valamit, amitől olyan érzése volt, mintha egy nedves szivacsot nyomnának a bőréhez. A félelemtől kiabálni akart, de se hang nem jött ki a torkán, se megmozdulni nem tudott, majd csak jóval később, mikorra a hívatlan vendégek már elmentek. Másnap megmutatta nekem a vállát, amin szabályos háromszög alakban kis tűszúrásnyomok látszottak. Valóban különös eset volt ez is, de jól ismerem őket, s tudom, hogy igazat mondtak. Az ő esetében is az vetődött fel bennem, hogy a szúrások talán valami vizsgálat nyomai lehetnek, s hogy minden bizonnyal azért volt elkábítva, mert valami komolyabb analízis alá vetették, s nem akarták kitenni annak, hogy az ezzel járó kellemetlenségek nyomot hagyjanak benne. Ekkortól aztán komolyabban kezdett foglalkoztatni, hogy vajon mi célból vizsgálgatnak bennünket a földönkívüliek. Figyeltem a szakemberek véleményeit a sajtóban, a médiában, de ezek túlnyomó többsége inkább csak találgatáson alapult. Egyesek az efféle viselkedést ellenséges cselekedetnek tartják, s nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy ha már olyan technológiával rendelkeznek, amivel képesek az univerzum sok-sok fényévnyire lévő szegletéből is idejutni, akkor valószínűleg már régen el tudtak volna pusztítani bennünket, ha ez lenne a céljuk. Ha viszont pozitív a szándékuk, akkor valóban nehéz megértenünk azt, hogy miért okoznak mégis kellemetlenséget emberek ezreinek. Ezen magam is sokat gondolkodtam, míg a kezembe nem került G. H. Anon médiumi írása, amit a magasabb szinteken élő szellemi lények diktáltak le az emberiségnek. Ebből aztán teljesen világosan kiderül, hogy valójában mi is motiválja az idegeneket abban, hogy ilyen durván beleavatkozzanak a földi emberiség életébe.

Ahhoz, hogy az indítékukat megértsük, tudnunk kell, hogy a planétánk egy új világkorszak küszöbén áll. Ezt már számos forrás, médium, látnok is előre jelezte. A váltás attól függően, hogy negatív, pozitív vagy semleges emberekről van szó ugyan különféle módon fog lezajlani, ám a végeredmény az lesz, hogy vagy egy másik bolygóra kerülünk, vagy ezt a földet kell teljesen újjáépíteni hozzá. Ez utóbbi esetben is gondoskodni kell a földi lelkekről, hiszen a Föld újjáépítése nagyon sok időt, akár 2000 évet is igénybe vesz majd. Az új világban azonban egészen másak lesznek a környezeti feltételek. Kezdetben ózon lesz a jelenlegi légkör helyett, más lesz a páratartalom, a légnyomás, a sugárzás. Ehhez viszont nem lesz megfelelő az a fizikai test, amit most használunk, tehát alkotni kell egy olyat, ami elviseli az adott körülményeket. Földönkívüliek és magasabb szintű lények tömege dolgozik most azon, hogy a közelgő katasztrófát az emberek a lehető legkisebb problémákkal vészeljék át, illetve azon, hogy ezt követően kellő támogatást kapjunk az új korszakban elinduló életünkhöz. Ahhoz, hogy megfelelő segítséget tudjanak adni, nekik is szükségük van bizonyos információkra. Tudniuk kell, hogyan viseli meg a testünket a katasztrófa pillanatában elszabaduló hő és sugárzás, mikor adódik az a kritikus pont, amikor a lelkeket legkésőbb ki kell emelni, mikor, hogyan és milyen körülmények között helyezzék vissza a lelkeket, s milyen fizikai testekbe? Ezen kérdések megválaszolásához bizony számos kísérletet kell, hogy elvégezzenek rajtunk. A magas szintű szellemi lények így írnak erről:

„A mi megfigyeléseink arra irányulnak, hogy az erő, ami a katasztrófa pillanatában elszabadul, hogyan viseli meg a testeteket, és az első, amely lényeges a szaporodás. Azért vizsgálunk állatokat, és azért viszünk el egy-egy embert, hogy az életet a katasztrófa után, - az evolúció megszakadása nélkül – hogyan helyezzük vissza a Földre.

Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az élet hogyan nem szakad meg. Ezeket a testeket, amelyeket elviszünk, minden azon elméleti és gyakorlati változásnak kitesszük, amely a katasztrófa pillanatában érheti, és akkor tesszük ezeket is vissza, amikor benneteket, de addig az eredményekből mindent levonunk. Ezért azokat a lelkeket, akiket az UFO-k elvisznek, már az Algolon tároljuk, ezért ne keressétek. A vizsgálatokat a fennmaradás szempontjai irányítják, s főként a betegségek, az orvosi eljárások és a szaporodás a fő megfigyelési céljuk. A jelenlegi orvosi eljárások ugyanis abszolút nem lesznek megfelelőek, sőt valójában ma sem azok, hiszen az egyéneket nem a betegségek csoportjai szerint kellene gyógyítani, hanem az egyes emberek asztrológiai képletét figyelembe véve, egyénileg.” (GH Anon: Lelki evolúció, 187. oldal)

Mint láthatjuk, azt elemzik, hogy hogyan tudja az emberi szervezet elviselni a folyamatban lévő korszakváltással járó rezgésszint emelkedést, illetve a majdan bekövetkező katasztrófa hatásait, hogyan viselkedik bizonyos betegségek ellen, amelyek a következő korszakban bekövetkezhetnek. Igyekeznek ezek ellenszereit megtalálni és letesztelni. Ugyanilyen fontos szempont, hogy hogyan lesznek képesek szaporodni az emberek a teljesen új környezet hatásai alatt. Ám az emberekhez hasonlóan az állatokkal is végeznek ilyen kísérleteket. Mivel ezek a vizsgálatok többnyire fájdalmasak, ezért törlik az emberek memóriáját, így mire visszahozzák őket, többnyire semmire sem emlékeznek. Regressziós hipnózissal azonban ezek az információk – az előző életekkel kapcsolatos eseményekhez hasonlóan – szintén felszínre hozhatók, hiszen az emberi mélytudat azt a lélek alsó celláiban azért megőrzi.

A megfigyelések során azt is vizsgálják, hogy bizonyos beavatkozásainkkal mi hogyan változtattuk meg az emberi test alkalmazkodó képességét. Hiszen egyes orvosi kísérletek, illetve beavatkozások bizony alaposan próbára teszik a szervezetet. Hiszen a gyógyszerek legtöbbje huzamosabb szedése bizony magában rejti valamilyen mellékhatás kialakulását. Ismeretlen barátaink ezek ellenőrzésére is gondolnak. Mint ahogyan azt is figyelik, hogy az egyes szervi elváltozások, a nemzőképtelenség kialakulása, vagy épp a spontán vetélés mitől következik be nálunk. Sőt, amire talán mi még kevés hangsúlyt fektetünk, az emberi lelket is vizsgálják, hiszen nemcsak a testnek van meg az evolúciós fejlődési útja, hanem magának a léleknek is. Így azt is folyamatosan nyomon követik, hogy a különböző életkörülmények mi módon fejlesztik, avagy éppen sorvasztják a lelkeket. Mindezek mellett arra is figyelnek, hogy jelen korunk génállománya miként alakul, mert alkalmanként bizony ezen is javítaniuk kell. Ezek azok az esetek, melyek során az eltérítettek arra emlékeznek, hogy a földönkívüliek szexuális kapcsolatot létesítettek velük.

 „Az ő termékenyítésüknek nem az a lényege, hogy új embert szüljön az a nő, akit elvittek. Azért visznek el férfiakat is, hogy őbennük az ő spermájukba oltsák az erőnek azt a forrását, amely forrás az ő génjük által bizony sokszor több, mint a tietek.” (G. H. Anon: Lelki evolúció, 407. oldal)

Egyébként nemcsak a végtelennek tűnő égbolton keresztül jelenhetnek meg idegen segítőink, hanem bizonyos dimenziók közötti átjárókon is, mint amilyet pl. a Bermuda háromszögként ismert terület is magában rejt. Az ufonauták itt is át tudnak járni, illetve az eltérítetteket el tudják vinni. Olyan vizsgált személyek is vannak, akik örökre eltűntek, természetesen az ő lelkük sem pusztult el, viszont a Földre már nem jönnek vissza a katasztrófa előtt, hanem ők már az Algolon fogják kivárni azt az időszakot, míg planétánkat újratelepítik, s el nem érkezik az az idő, amikor ismét birtokba veheti azt az emberiség. (A legközelebb bekövetkező világméretű katasztrófa során szintén erre a planétára lesznek kimenekítve a fizikai testüket levett lelkek.) Néhány embert azonban visszahelyeznek a Földre a vizsgálatokat követően, nyilván ezt is okkal, hiszen őket további megfigyelés alatt tartják. Sokakat talán megbotránkoztat a következő hasonlat, azonban ez mit sem változtat a tényeken: nagyjából úgy mustrálgatnak, vizsgálgatnak bennünket ezek a magasabb szintről érkező lények, mint mi tesszük azt mondjuk a fókákkal. Van, hogy csak mérési adatokat gyűjtünk be egy-egy foglyul ejtett példányon, s egy mikrochipet a bőre alá helyezve további megfigyelés végett útjára engedünk, ám van, hogy bizony fel is boncoljuk őket. Mint láthatjuk, itt is érvényes Hermész mondása, azaz „amint fent, úgy lent”.

Mivel ezen földöntúliak valós céljait az emberek nagy része nem érti, ezért igyekeznek is minél nagyobb inkognitóban végezni azt. Ez teljesen érthető az ő szemszögükből, hiszen sokan még a létüket is tagadják. Ráadásul tőlünk egészen eltérő kommunikációs képességekkel bírnak, így hiába is próbálnánk meg kérdezősködni, vagy üzengetni nekik, nagyjából akkora hatása lenne, mint ha lekiabálnánk a földön futkározó hangyának, hogy álljon meg egy szóra. Mindezek ellenére tudomásul kell vennünk, hogy amit tesznek – bár sokak számára ez valóban sok kellemetlenséggel jár – mégis értünk, földi emberekért teszik, amiért – ha ma még nem is, - de egyszer talán még hálásak is leszünk.

Vissza