Misztikus vonatkozások és földön

Misztikus vonatkozások és földönkívüliekre történő utalások az Arvisurákban

Az alábbiakban igyekeztem kivonatolni az Arvisurából azokat a szövegrészeket, melyek misztikus vonatkozásokat, illetve földönkívüliekre történő utalásokat hordoznak magukban. Tekintettel arra, hogy több helyen szerepelnek ismétlések, így nem jelöltem meg minden egyes rovást. Amint látható, a lista még messze nem teljes, de igyekszem azt mihamarabb tovább bővíteni. A kiemelt, dőlt betűs részek jelzik az általam különösen fontosnak vélt üzeneteket. A vastagon szedett és aláhúzott címszavak esetében pedig további hivatkozások nyithatók meg, ahol igyekeztem némi magyarázatot hozzáfűzni az olvasottakhoz. Ezek túlnyomó többsége más irodalomban fellelt szövegek, melyekre ezúton szeretném felhívni mindenki figyelmét.

„Ekkor a Világfelügyelő Aranyfejedelem megalkotta a nagy Teremburát, amely a középső világot elválasztotta az alsó világtól. Ezt a Teremburát, a kék színű sátorlepedőt nagyon erősnek alkotta meg a Világfelügyelő Aranyfejedelem, hogy az Égi-Lelkek az alsó világot és annak megerősített csillag-ablakait elbírják tartani. Ezeken a csillag-ablakokon figyelik az ősök az utódaikat, hogy mennyire érvényesülnek erkölcseik a földi szinteken. Amelyik gyermek tiszteli a szüleit és őseit, akkor az ősök szelleme megkéri a Jó-szellemeket: segítsék utódaikat az Élet harcaiban.”

„Mind a 24 sámán elmondta, amit a jó és rossz-szellemektől hallottak a Föld-Anyáról. Utolsónak Agaba fősámán kötötte fel a szertartási övet és így szólt: Amikor Joli tórem megteremtette a Földet, a legfelsőbb Égi-Atyának, Ata-Isisnek kérésére elültette a vöröshasú cethal hátán a tengerből felhozott termékeny földre az égigérő szent fa magvát. Kaltes-asszony pedig a saját kezével formált emberekbe lehelte a Jó-szellemnek lelkét. Itt soha nem volt bogarat fagyasztó tél, bőven termett a föld, sok jó gyümölcsöt. Ármány, a Rossz-Szellemek vezére azonban belopódzott az emberek szívébe és rábírta a dölyfös gazdagokat, ne hallgassanak a Jó-Szellemek sámánjaira, hanem építsenek égig érő palotát, melyen át beléphet mindenki a Terembura kapuján az első égbe, ahol a megholtak lelkei tanyáznak, hogy bejuthassanak a második vagy harmadik égbe, a megnyugodott lelkek birodalmába, ahol a tóremek nagy bőséget teremtettek. Ugyanis a nyugtalan lelkek az elintézetlen dolgaik végzésére kötelesek visszajönni a földre, hogy az elrontott régi életüket rendezzék. Azért az égi tudással rendelkező sámánok a megholtak lelkeivel beszélhetnek, mivel égi szemeikkel láthatják és hallhatják őket.

Ata-Isis amikor látta, hogy a dölyfös gazdagok az Égi-Lelkek ellen cselekszenek, megparancsolta a vöröshasú cethalnak, hogy rázza meg a hátán Ataist, a boldogság földjét, hadd pusztuljanak el a hitetlenek, de a jók megmaradjanak.

Hét nap és hét éjszakán jártak a Jó-Szellemek jurtáról-jurtára és a jó embereknek megparancsolták, üljenek hajókra, mert Ata-Isis elpusztítja a megromlott lelkek birodalmát. Ekkor a jó és hívő emberek hajókra szálltak, dobot készítettek, hogy azok hangja mellett a Jó-Szellemek segítségével az Égiek segítségét kérjék.

Ekkor a vöröshasú cethal tüzet fújt a nagy Teremburáig, majd megrázta a hátát és elcsúszott a nagy vízben.”

„A Világfelügyelő Aranyfejedelem megajándékozta ezeket a törzseket nyíllal és kutyákkal. Agaba népe az égi lakók parancsára három pár szelídített lovat és három üst kölest hozott, hogy megkönnyítse az életüket. Kaza sámán fia Ruda-Tórem parancsára megtanította ekével hasogatni a legelőt a zab és kölesmag vetéséhez.

Agaba fősámán javaslatára a Világfelügyelő Aranyfejedelem a 24 folyóvölgy törzseit összehívatta az aratási ünnepre.

Agaba tudomására hozta a harcosoknak, hogy az Aranyfejedelem hármat lépett jobbra, kettőt meg balra és a termőföldet az egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig kiterjesztette. A kiterjesztett földet vegyék uralmuk alá, az ajándék lovakat pedig tovább szaporítsák, és ha megerősödnek, foglalják vissza a termékeny síkságot, bölcs Agaba örökségét. A földi életet figyelő 24 legfelsőbb Égi-lakó felajánlotta segítségét az eddig csak nyíllal és kutyákkal vadászóknak, hogy az élet harcaiban megsegítik őket.”

„A Világfelügyelő Aranyfejedelem hamar rájött, hogy Kaltes-asszony földjén az emberek sokkal okosabbak és fejlettebbek, mint Joli-Tórem birodalmában. Annak is megtalálták a gyógymódját, hogy ne pusztuljanak el annyian a járványos betegségekben. Ezért Hadur-Tórem olyan repülőket szerkesztett, amelyiken Kaltes-asszony birodalmából Joli-Tórem Földjének tájait meglátogathatják. Ugyanis az ősvízből ott is olyan élőlények fejlődtek, mint Kaltes-asszony földjén, csak az értelmük volt elmaradottabb. Ezért a Világfelügyelő Aranyfejedelem által szerkesztett szekérrel látogatást tettek Joli-Tórem Földjére.

Volt rá eset, hogy az Égi-járművek hajtóműve elromlott és azt a Világfelügyelő Aranyfejedelem sem tudta megjavítani, ezért Joli-Tórem Földjén visszamaradtak az utasai. Először a Kaltes-asszony birodalombeli férfiak és nők egymás között szaporodtak. Ha valamelyik özveggyé vált, a Földiekkel párosodott, s így egészséges utódok születtek. Ezért a további nemzedékekben szokásossá váltak a kevert házasságok. Megfigyelték, hogy az így született gyermekek egészségesebbek lettek.

Mivel a Vöröshasú Cethal elég gyakran megmozdult, a hátán lévő hordalék többfelé vált és a hordalékföldek között a tenger lett úrrá. Kaltes-asszony birodalmából a fiatalság különböző magvakat hozott meghonosításra és az egyes földrészeken termett növényeket ezzel keresztezve Földünk terményei megváltoztak.

Az ősi Szelek-asszonya gyakran összeveszett az Ata-Isis birodalombeliekkel, ezért mérgében elküldte az üstökös sárkánykígyót az égi gyermekek bolygóinak megzavarására. Joli-Tórem Földjének szép fejlődését is megirigyelte, ezért Kemi-asszony Holdját az üstökös sárkánykígyó farkával a Földünkhöz vágatta. Kaltes-asszony és Joli-Tórem azonban ezt hamarább észrevette és a Földet kitérítette az útjából. Az üstökös sárkánykígyó farka azonban mégis el tudta érni a Földet és Joli-Tórem legkedvesebb földrészét, Atlantiszt a tengerbe süllyesztette. A farokcsapás következtében nagyon lehűlt a levegő. Mivel az Égiekkel keveredettek sokkal okosabbak voltak, ezért a melegebb vidékek felé iparkodtak az állataikkal és járműveikkel. Ataisz felé mentek, amely egy kissé kiemelkedett az ősvízből. Ezen katasztrófát Kaltes-asszony földjéről is megfigyelték, és újabb repülő szekeret küldtek Joli-Tórem Földjére. Tőlünk visszarepülve jelentették, hogy hozzájuk hasonlóan a Hold Joli-Tórem Földjén is állandó mozgásba hozta a vizeket.

Úgy gondolták, hogy ezen örök-mozgás a vizekben Joli-Tórem Földjén is gyorsabb fejlődést hoz. Amikor a hóviharok a Földön lecsendesedtek, a Kaltes-asszony birodalmában lévő tudósok továbbfejlesztették Kaltes-asszony szekerét, és azon már biztonságosabb volt Joli-Tórem Földjét felkeresni. Így is minden tizediket tönkretette az ősi Szél-asszony. Mivel legtöbbször csak férfiak jöttek Földünkre, ezért az Égi férfiak a Földünk asszonyaival párosodtak. Eleinte minden ötödik gyermekük vagy kígyó-testű és ember-fejű, vagy medve-végtagú és ember-ábrázatú volt. Az ilyen torzszülötteket lakatlan szigeteken gyűjtötték össze. A kevésbé torzszülötteket településeik szélein őrségként alkalmazták, hogy az Égiektől származókat védelmezzék. A csupán Égiektől származók lettek a beavatottak, akik a magasabb tudománnyal rendelkező Kaltes-asszony birodalmának tudásával is rendelkeztek.

A nagy katasztrófák és a Holddal való összeütközés következtében fellépő hideg korszakokban e beavatottak értesítették az Égiekkel kevert nagy tudású hozzátartozóikat, hogy induljanak el melegebb tájak felé. A haltestű, medvelábú, nyúlszájú és farkastorkú torzszülötteket azonban hátrahagyták, mert a jégmezőkön csak az erős, szívós, fejlett gondolkozású beavatottak és kevert emberek tudtak fele-fele arányban átvergődni.”

„A Kaltes-asszony szekerén érkező beavatott emberek ősi, 10 000 tűzszerzési évvel magasabb műveltségének egyik bizonyítéka az volt, hogy megszüntették az emberevést. Joli-Tórem Földjén az ősi időben szokásban, hogy a törzsek a fiatal lányokat és gyermekeket elrabolták egymástól és megették. Ez a szokás akkor szűnt meg, amikor Anyahita és 7 társa Égi-szekere elromlott és kénytelenek voltak Ataiszban maradni. Itt az 5 férfi és 3 nő először egymás között házasodott, majd később a régebbi időkben Kaltes-asszony földjéről jött keverék leszármazottakkal is.

Anyahita, aki gyermekszülésben megbénult, megtanította a Kaltes-asszony birodalmából jött, égi-földi keveredésű ifjúságot az Égi birodalomból hozott újabb rovásírásra, mellyel gondolataikat maradandóan megörökíthették. Égi eredetű tanítás volt, hogy „emberek szeressétek egymást!”; amit Anyahita a róla elnevezett „Arvisura” feljegyzésekben megörökített.”

„Kaltes-asszony birodalmából, Kaltes-asszony szekereiről vagy Kaltes-asszony lámpácskáiról még sokáig fogják figyelni társföldünk bölcsei a mi Földünket és örülnek a fejlődésünknek. Az Égi-eredetű beavatottak mindig tudnak egymással érintkezni még nagy távolságokból is a gondolat-rezgések továbbításával. Ez a rezgés gyorsabban terjed a hangnál és a fénynél is. Földi hatalmasságok soha nem tudnak eléje akadályokat gördíteni, mert 1 tömény, azaz tízezer tűzszerzési évnek a szellemi fölényét nem lehet olyan gyorsan behozni, hogy Kaltes-asszony birodalmában közben a tudománnyal előbbre ne haladjanak.”

„A Bálványon is foglalkoztak az égbolt megfigyelésével, és fogadták a Kaltes-asszony birodalmából érkezőket. A jövevények megállapítása szerint Földünk egyre inkább eltávolodik Kaltes-asszony birodalmától.„

„Anyahitával együtt még 5 férfi és 2 nő ereszkedett le Kaltes-asszony birodalmából, Ataiszba. Amikor visszafele indultak, a ködben nekiütődtek a Kékleny hegység szikláinak, és még szerencséjük volt, hogy kisebb sérülésekkel megúszták. A szerencsétlenség után elhatározták, hogy Ataiszban maradnak és Joli-Tórem népével összeházasodnak. Egy darabig az 5 férfi anyasági csoportban élt a 3 nővel, de amikor Anyahitának a délceg Armogurtól a harmadik fia, Aton megszületett, a szülés közben a lábára megbénult, és ettől kezdve csak az Égi tudományokkal foglalkozott.”

„Az Élet-gyökerét, amelyet Kaltes-asszony birodalmából hoztak, a Bálvány és Kékleny hegységek árnyékos oldalán még termelték. Ez a beavatott eledelek készítéséhez kellett. Így Kaltes-asszony birodalmának lakóival a gondolatrezgésekkel fenn tudták tartani a kapcsolatukat.”

„A Kaltes-asszony földjéről jöttek minden kísérleti leszállásnál hoztak magukkal magvakat és Joli-Tórem Földjén meghonosították azokat. Nyájaikat a Kaltes-asszony birodalombeli Pulikkal őriztették, és az onnan hozott, de már itt kifejlődött delfinekkel játszadoztak a fürdőmedencékben.”

„Agabának két leánya volt, a kisebbik örökölte a Nagyvízen túlról hozott menyasszonyi bogláros fejdíszt, amelyik minden almafa virágzáskor beszélni kezd és elmondja, hogy holdtöltéig mit hoz a jövő. Ezt csak a menyasszony és a vőlegény hallhatja meg. Uzapani és Ibolya utódainak egy szent rejtekhelyen kell őrizni a mindentudó fejdíszt. A bogláros fejdísz népe örökké élni fog, mert Joli-Tórem nem hagyja elpusztulni az ő népét.

Ibolya, a kis menyasszony a titkok szentélyében Joli-Tóremhez fordult, hogy mitévők legyenek a kinajok nyomása miatt. Ekkor a bogláros menyasszonyi fejdísz megszólalt: Rakjatok meg három hajót mindenfélével és menjetek el Ordoszba, ahol békesség és boldogság vár rátok!

A beszélő bogláros fejdísz a 24 Hun Törzsszövetség negyedik törzséhez, az úzokhoz került. Minden negyedik évben egy kegyhelyet kellett építeniük, mert ha nem kerülhet minden negyedik évben új helyre a szépséges boglár, akkor elveszíti beszélő képességét s így megszűnik az összeköttetés Joli-Tórem és az emberek között. Ezt nagy titokban kell tartani, még fegyveresen is őrizni kell, hogy örökké éljen Joli-Tórem népe.

Agaba fősámán is mindig a bogláros fejdíszhez fordult, ha valamiben döntenie kellett. Például a 12. medvetoros évben Agaba azt kérdezte, hogy ki legyen az utódja. Joli-Tórem úgy döntött: Mindig a legerősebb törzs, jelenleg a kaza és széki hunok törzse legyen a 24 Hun Törzsszövetség vezető ereje. Különben is, a sámánok előzködésén Batour lett az első, míg Uzapani, az úzok ifjú sámánja csak második lett. Uzapani azonban kedvesebb volt Joli-Tórem előtt, mert ő lett a vándorló bogláros fejdísz örököse, aki a bölcs és okos Földanya akaratát mindig megtudhatja Joli-Tórem kegyhelyén és így népe örökké élni fog.”

„Batour a Kaltes-asszony földjéről származó, beavatott óm-jelzésű fiatalokkal foglalkozott. Beavatottsági fokozatukat úgy mérték meg, hogy elvitték őket a bogláros fejdísz szentélyébe és ott versengtek, kinek mondja a legtöbbet a beszélő kő. A legerősebb beavatott fokozatú fejedelmi személy a 43-dik medvetoros évben Sikila ifjúsági aranyasszony volt.„

„Sikila Óm-jelzésű beavatott a 3 éves képzésen, az ordoszi új, titkos adásokon tudatta, hogy az úzok teremtés felfogásában igaz azon elmélet, hogy a társbolygónk, amelyet Kaltes-asszony földjének neveznek, 10 000, azaz 1 tömény évvel magasabb szellemi műveltséggel rendelkezik. Lakói Kaltes-asszony szekerével több hullámban érkeztek a mi Földünkre, melyet az úzok Joli-Tórem Földjének neveznek.

Ezen magasabb műveltségű emberek egy része más-más okból itt maradt a Földünkön és az őslakókkal összeházasodva szaporodott. Ha a naptevékenység miatt a természet jéggel borította az északi és déli részeket, a kaltesi beavatottaktól származó emberek a melegebb részek felé igyekeztek és különböző helyeken állították fel a tudás központját.

A Holddal való érintkezés miatti legutolsó jégkorszak alatt Ataiszban jött létre a kaltesi beavatottak központja, amely aztán Arvisura Anyahita 8 tagú csoportját befogadta. Először csak gondoltarezgésekkel tudtak velük a beavatottak értekezni, de aztán megtanultak egy nyelven beszélni. Sajnos, a Kékleny-hegység mágnesessége miatt, Kaltes-asszony szekerük megsérült és így visszamaradtak Ataiszban. Először csak egymás között szaporodott az 5 férfi és a 3 nő, de aztán a régebbi beavatottak utódaival szaporodtak tovább. Ezek a beavatottak a gondolatrezgések útján több-kevesebb sikerrel fogadni tudták a Kaltes-asszony földjének adásait, de Kaltes-asszony földjének távolodása miatt később már csak a magasabb fokozatú beavatottak tudták az adásokat fogadni.”

„Amikor Buda kőfaragó fejedelem Úr városának templomát felépítette, három holdtöltéig megpihent és akkor csoda történt: Kaltes-asszony szekerén Égiek érkeztek és a tengerre leszálltak. Sokáig ott állt Kaltes-asszony szekere a vízen, ahol egy szigetet hoztak létre. Amikor az Égiek élelme elfogyott, olyan leányok úsztak a partra, hogy felül emberek voltak, míg alul halfarokban végződtek. Az ataiszi menekültek megijedtek, csupán Aran beavatott fejedelmi lány merészkedett a tengerpartra és ott gondoltrezgésekkel megértette: az Ég fiai és leányai érkeztek, akik Uruk népét meg akarják tanítani Kaltes-asszony földjének legmagasabb tudományára, s ezért Úrban akarnak élni.

Ataisz elmenekült beavatottjai a Napisten Birodalmába készülő Aran és a Mari birodalmába induló Mari aranyasszony 1-1 Kaltes-asszony földjéről jött beavatottal Élisten városán keresztül Szakarába és Vanisten városán át Magyarkába tették át székhelyüket, de a gondolatrezgések útján az Úr, Pintor és Nippur városában lévő beavatottakkal is állandó összeköttetésben állottak. Az volt a céljuk, hogy az emberevésből kiemelkedő népek tudását minél magasabb fokra emeljék.”

„Az állandóan úton lévő beavatottak és rokonlátogatók mind a szellemi, mind a gyakorlati összeköttetést fenntartották. A gondolatrezgések tudományában járatos beavatott központok egységesítették a magasabb tudományok elterjedését mind az építkezéseknél, mind a rovások sokaságának kialakítása során. Így az államok irányításának a nyelve is egységes lett.”

„Úr városának közelében, a 8500 tűzszerzési évben újabb, Kaltes-asszony földjéről érkezett szekér leszállása történt. A 10 000 tűzszerzési évvel magasabb műveltségi fokkal bíró tudomány megérkezett beavatottjai a hegyen épült gazdaságokból irányították a tudás elterjesztését.”

„Viszont a beavatott központok tudták, hogy Kaltes-asszony birodalmának tudását csupán a Vízöntő Világhónapjában érhetjük el. Nagyon sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a kisebb vérengzések megszűnjenek, hogy felismerjék, miszerint minden embernek munkálkodnia kell, nemcsak mások keserves munkájának gyümölcséből élősködni.”

„…mind Ménes-birodalmában, mind Úr városa mellett Földünkre szállt beavatott csoport a kétsoros árpa és búza helyett többsoros kenyérmagvakat, valamint egy újfajta gabonát hoztak, amelynek a szárai a leginkább alkalmasak a melléképítmények fedésére.”

„ Kaltes-asszony birodalmából azonban mindig figyelik Joli-Tórem Földjét és ahogy a Hold hozzácsapódásakor is, ha másként nem, Hárpia-Tórem által beleavatkoznak az életünkbe. Kaltes-aszony elég gyakran elküldi a szekerét hozzánk az Égiek beavatott embereivel, akik segítenek a fejlődésben. Pintor feljegyzése szerint 50 tömény tűzszerzési évvel ezelőtt egy nagyobb csoport érkezett, akiknek az utódai a nagy hidegek beálltával Atlantiszba vándoroltak, majd a kékszemű tarkós népek üldözése elől Napisten birodalmába menekültek. Ezek már írást is alkottak, amit a Napisten papjai őriznek.”

„Az Égiek Rendje, a csillagok állása szerint minden 2160. évben ad egy alacsonyabb rendű beavatottat, aki majd beszélhet a Rendről. A Vízöntő jegyében álló Világhónap beszélője majd hirdetheti, utolértük Kaltes-asszony birodalmának tudását. Nem lesznek többé öldöklő háborúk. Anyahita küldetése szerint meglátogathatjuk a Holdat és a többi Égi-Birodalmakat, hogy az emberi versengést a tudásban fejleszthessük, nem pedig az egymás lemészárlásában.”

„Az Égből jöttek tanítása nyomán az emberevés mellett a túlzott húsfogyasztást is megtiltották. Arvisura-Anyahita magával hozta az Élet-gyökeret, amelynek alkalmazása új gyógymódot teremtett. A nyershús fogyasztóknál elterjedt „Egyen meg a Rák” nevű betegség az Élet-gyökerének ésszerű fogyasztásával gyógyítható. Égő-csipkebokrok bogyóinak levével, növényi anyagok és gyümölcsök gyakori fogyasztásával, csupán galamb, nyúl és fürj hetenként egy-egy napi fogyasztásával és minden más hús fogyasztásának megszüntetésével minden ember szervezetében ellenanyag fejlődhet ki.”

„A két fejjel magasabb kaltesi küldött átölelte Havarut és Karun beavatott fejedelmeket és a többi beavatott felé meghajolva mosolygott. A lovasság és az élelmező csoport tagjai kezüket felemelve üdvözölték a tőlük magasabb növésű, 12 főnyi küldöttséget. Ekkor a 12 érkező Égi-beavatott, és Havarut vezetésével még 12 Joli-Tórem Földjén élő legmagasabb fokozatú beavatott Havarut új Kegyhelyére távozott. A többi beavatott az Égiek által hozott étkezési meglepetésekkel a szakácsok helyiségébe ment, ahol előkészítették az ünnepi lakomát.”

„Kürtök és dobok hangjai mellett étkezésre szólították a Nagyszala tagjait. Az őrlovasok és a kísérő személyzet részére étkező sátrakban terítettek, míg a beavatottak és a vendégek részére a szent-sátorban lévő szövetség ládájára hordták az enni-innivalókat. Étkezés közben a tízezer tűzszerzési évvel magasabb műveltségű és tudású vendégek, a gondolatrezgések átvitelére való finom dobozkáikat elhelyezve, az asztalfőn a Nagyszala beavatottjaival kicserélték a gondolataikat és véleményüket:

- Égi járművünkön még el tudtunk jönni Joli-Tórem társbolygónk beavatottjaihoz, és az igen fejlett híradó dobozaink segítségével, a mai megbeszélést is hallgatva, előkészítettük a magunkkal hozott gyógyszereinket.

- Az Úr város körzetében való legutóbbi leszállásunk alkalmával elhoztuk a Templom-gazdaságokban történő irányított, tervszerű, bőséget adó gazdálkodás tudományát. Most Kaltes-aszonyunk földjének tudósai azt kívánják, hogy hozzánk hasonló építkezési módokat vezessetek be a birodalmaitokban, mert a 20-25 év alatt megsemmisülő épületek a meghosszabbodott életkor miatt nem szolgálnak ki egy emberéletet. Ezért a tudósok-bölcsek sokasága sajátítsa el a mi építkezési módunkat!

- A 9324. tűzszerzési évben törvénybe iktatott Ibos-napi, azaz nálatok a Nílus áradásához kötött időszámítást helyesnek tartjuk. A 9538. tűzszerzési évben, tehát a Nílus áradás számítás Ibos-napi bevezetése utáni 266. évben helyeseltük a havaruti Nagyszala megrendezését. Gondolatrezgések alapján értesült róla Kaltes-asszony Földjének központja, hogy az „Egyen meg a rák” nevű betegség gyógycseppjei, amit az Úr város melletti leszállás alkalmával küldtünk, már elfogytak és a beavatottak sem tudják ezt a betegséget a társbolygónkon gyógyítani, ezért útba indítottak bennünket. Ezen jó gyógyszereket, amelyek nálunk kiválóan beváltak, Amu főpap utódai fogják őrizni, hogy a beavatott társadalom igénybe vehesse.

- Ezenkívül elhoztuk a Kaltes-birodalombeli építési tudomány alkotásainak vázlatait, hogy az emberi fejlődésetek következő lépcsőfokaként olyan maradandó építési remekműveket alkossatok, amelyet az emberevő társadalom nem fog megérteni. A ti időszámításotok szerint 10 000 tűzszerzési évvel ezelőtt a Joli-Tórem bolygóján még szokásos háborúskodást már megszüntettük, továbbá a halálos ítéleteket eltöröltük, mert ezen embertelen ítéletek mindig csak az uralkodó rétegek érdekeit szolgálták, hogy a kisebb tudású emberiséget a hatalmon lévők szolgaságba és örökös félelembe taszítsák. Az ember-ember elleni érdekek ráerőszakolása miatt keletkezett az „Egyen meg a rák” és a többi hozzá hasonló betegség. Ennek a lappangó betegségnek a gyógyító cseppjeit most elküldték bölcseink.

Az Égitestek járása és a ti bölcseitek számítása szerint háborúskodások még a halak 2160. évi Világhónapban is lesznek, sőt annak vége felé fokozódni fognak. A Vízöntő Világhónap kezdetén a beavatottak hatására ráeszmél földetek emberisége, hogy háborúval nem lehet megoldani semmit. Fokozatosan abba kell hagyni a fölösleges öldökléseket, és a mi Égi rendeltetésű szokásainkat fogjátok követni. A beavatottak minden Nagyszalán folytassák az emberséges életért való küzdelmet!

- Nagyon örülnek a bölcseink annak, hogy Úr város környéki Templom-gazdaságok termelési módjait a Nílus áradásának Ibos-napi számolgatásával ti is átvettétek, és a Nílus mentén 1 napi járóföldön elért bő terméssel csökkentettétek az éhség miatti emberevést. Sajnos, mióta Hárpia-Tórem társutasként a Hold-Anyát hozzátok szegődtette, Atlantic-Földjének a súrlódás következtében beállott elsüllyedését mi sem akadályozhatjuk meg. A süllyedés fokozatos bekövetkezése miatt még sok ember fog Bothon-Esthon és Káldia felé menekülni, ami a ti jólétetekben zavarokat fog okozni. Hold-Anya hatására a ti földeteken az ár-apály miatt fölgyorsul az élet, viszont Joli-Tórem Földjének a forgása lelassult. Sőt, Ataisz bölcseinek a régebben számított Tűzszerzési időszámítása 380 napról fokozatosan 370 alá csökkent és jelenleg 365-366 napos időszaknak felel meg. A csillagok járása szerinti névadásokat azonban ne hagyjátok abba, mert a Hold-Anya egy Üstökös vagy más Égi-test hatására eltávozhat a társutas szolgálatból és Kaltes-Anyánk földjéhez újból közelebb kerülhettek. Most a közöttünk lévő távolság folyton nő és a Halak Világhónapjában már csak Kaltes-Asszony lámpácskáira szerelt műszereinkkel tudjuk társbolygónk életét figyelni.

- Magatokra azonban soha nem fogunk hagyni benneteket, mert a 10 000 évvel magasabb műveltségünk és tudásunk nekünk is rohamléptekkel nő és apró lámpácskáink átjátszó állomásként fognak működni. A különböző fokú beavatottak, mint örökké élő hírvivőink és híradóink az Életfátok szerint újjá fognak születni és a mi gondolatainkat magukévá fogják tenni. Így az Égi származású beavatottak a haladás útjára fogják serkenteni Joli-Tórem Földjének emberiségét. Az emberevés után még lesz gyűlölködés, de egy magasabb fokú beavatott a gyűlölködés helyett életre fogja hívni Kaltes-Asszony földjének szeretethitét. A Vízöntő Világhónapjában a szeretet minden nép életében diadalmaskodni fog.

- A most gyakorivá vált „Egyen meg a rák” rossz kívánságú betegségre a szűkebb beavatott társadalomnak elhoztuk a gyógyító cseppjeit. A ti gyógyító tudományotok is fejlődni fog a háborúskodásaitok befejezéseképpen, de a gyűlölködés és az irigység, mint rossz emberi tulajdonságok, gátolni fogják a fejlődést. Valaki majd megtalálja a módját annak, hogy ezen rettenetes betegséget Joli-Tórem Földjén megszüntessétek! Erről annak idején minden beavatott értesülni fog! Kaltes-Asszony lámpácskáit is utánozni fogják, de azok nem lesznek gondolat-rezgések átjátszó-állomásaként felműszerezve. A beavatottak egyszerű eljárással meg tudják mondani, hogy melyik fénylő lámpácska kaltesi és melyik Joli-Tórem földi eredetű.”

„- Ha An, On vagy Ten Égi-hatalmasságok valamelyike nem segíti az ifjúságot elképzeléseikben, akkor más istenséget választanak, de ezt minden öreg és bölcs vagy pap ráhagyja az ifjúságra. A hitében nem szabad meggátolni senkit, mert az emberi gondolkozás és Istenekben való hitvilág az Égiektől ered. Így a Nílus mentén nyolcas Istenség van az emberek gondolkodásában uralmon, ezért mind a 8 Istenségnek templomokat építenek, hogy az Égieket dicsőíthessék. Ez sokkal jobb, mintha arra törekednének, hogy egymást megöljék és kirabolják.

- Ezért a már harmadik helyen felépült Havarut kegyhelyén nyitjuk meg a havaruti Nagyszalát, hogy a beavatottak révén az emberiség tudásban megközelítse társföldünk eredményeit, mivel onnan mindig a legújabb és legfejlettebb tudásokkal örvendeztetnek meg bennünket. Most harmadnapra ért hozzánk az „Aranycsöpp éjszakája” áradata. Mire a 8x3-as Istenségek Kegyhelyein dicsérjük az Istent, a beavatott társadalomnak sok új tudással kell gyarapodnia.”

„- Sikila tudatta Töröngöllyel és Nemerével, a férjével, hogy a Kaltes-asszony földjéről jött beavatottak segítségével a legmagasabb kaltesi tudománnyal, gondolatok átvitelével foglalkozik. Útközben közölte Karunnal, hogy ezen Földünket illető eseményt Anu kegyhelyén meg kell beszélni. Anu 25 személyes kegyhelyén minden beavatott elmondta véleményét arról, hogy a három birodalomba lopási szándékkal vagy élelem kéréssel bejötteket hogyan bírálják el.”

„Anu újonnan épített kegyhelyén az előre beütemzett ügyek megbeszélése mellett a jólét és éhség kérdését a beavatottak között szavazásra tették fel: a 21 beavatott és kaltesi küldött 11-11 arányban pártolta az úr-szolga és a munkaadó-dolgozó elképzelést. Végül a kaltesi beavatott azt hangoztatta, hogy lényegében mindkét véleményt pártolni tudja, mert minden elképzelés a gyakorlatban azon fog múlni, hogy a földi emberek milyen műveltséggel járulnak hozzá az emberi nem tovább éléséhez. Ezért azt javasolta, hogy Bothon, Esthon és Sába fejedelme is szavazzon, hogy ezen legégetőbb kérdést eldöntsék. Mivel 25-en vannak, a két vélemény közül az egyiket el kell fogadniuk, de lehet, hogy egy harmadik lenne a legjobb.

A döntés végül úgy szólt, hogy 13-12 arányban az úr-szolga viszonyt tartották elfogadhatónak. Tehát Anu-ban elfogadták, hogy az éhezőket mind a gazdasági, mind építkezési munkákban szolgálatba kell állítani és gondolatrezgésekkel Joli-Tórem Földjének összes beavatottját ezen döntésről értesíteni kell. Nagyarányú építkezésekkel munkát kell adni a rászorultaknak, hogy az elvégzett munka arányában élelemmel és ruházattal lássák el az éhező lakosságot. Az emberevés után az éhséget is csökkenteni kell az időjárás és háborúskodás okozta veszélyekkel együtt. Mivel mind a két csoport is kifejtette véleményét a maga igaza mellett, Nagy-Tot (így nevezték a kaltesi beavatottak vezetőjét) az évezredek tapasztalatait figyelembe véve azt mondta:

- A nagy Mindenség minden mozzanata hatással van az emberiségre és az Égitestek megnyilvánulásaira. A Bika, Kos és Halak Világhónapjának öldöklő évezredei után Joli-Tórem Földje elérkezik a Vízöntő Világhónapjába, amikor az emberevés megszüntetése, a Szeretet tanának megértése után az emberiség rájön arra, hogy az öldöklések helyett mindenkinek dolgoznia kell. A lopások, hazug vagyonszerzések nem teremtenek örökéletűeknek gondolt jólétet; ezt csak a békességes munka és a természet titkainak kifürkészése adja meg.”

„Érdekes, hogy a másodszor háromnapos tanácskozás alatt senki sem rótta le az eseményeket, csupán Töröngöly beavatott rovósámán. Arról szigorú törvény rendelkezett, hogy a beavatottak közül soha senki egy emlékbotra való sort sem ír le, csupán a kijelölt évszázados rovó, aki a Nagyszalát megörökíti.

Az Anu kegyhelyén tartott megbeszélések alatt már minden talpalatnyi termőföldet elárasztott a megtermékenyítő áradat. A kegyhelynek szépen kiépített oszlopos csarnoka volt a Szentéllyel és nagy oszlopos állásai szérűkkel, úgy hogy a 800 ló és a 30 dísz-szekér nyugodtan elfért a kegyhely térségében. Mutatványos emelvényeken jövendőmondók, csillagjósok, bűvészek és ifjú táncosok szórakoztatták a vendégek és a kíváncsiskodók sokaságát. Az étkeztetések a vendégházakban történtek, míg szállásokról a Templom-gazda gondoskodott. Amíg a házigazdák és urukiak az Indusvölgyiekkel Anu-ban maradtak, addig a 24 Hun Törzsszövetségiek Őrsúr egypergős távolságra lévő várába lovagoltak szállásra. Havarut beavatott fejedelmi személy gondoskodott arról, hogy Sikilát és Kissit hordszéken vagy fejedelemasszonyi utazókasban szállítsák. Mindenki kíváncsi volt, ki lesz a következő Nagyszaláig a legerősebb fokozatú újszülött beavatott.

A legszebb asszonykorban lévő Sikila volt a legerősebb olyan beavatott, akinek gondolatrezgései bejárták a Földet. Így a gondolat felvevő beavatottak pontosan értesültek a Nagyszala minden egyes mozzanatáról. Így történhetett, hogy akik nem jelenhettek meg, pontosan értesültek az Égiektől kapott észrevételekről, tanácsokról. A társföldünkön élő különleges képességű beavatottak gondolatrezgésekkel örökös kapcsolatban állottak Joli-Tórem földjének beavatottjaival.”

„Tenisur, a Kaltes-asszony birodalombeli megbízott, Égből jött vendég előadta, hogy 10 000 évvel előbb az ő földjükön is akadtak még a hatalmaskodók között nézeteltérések, de a beavatottak irányítása mellett minden vitás kérdést tárgyalásokkal rendeztek. Egyik rendbiztosítási intézkedésük az volt, hogy minden érdekcsoport harcosaiból közös hadsereget alkottak. Az érdekellentéti vidékekre ezen csapatokat küldték, amelynek eltartásáról a vitázóknak kellett gondoskodniuk. Így mindkét félnek érdeke volt, hogy sérelmüket nyomban elintézzék, mivel a közös hadseregnek mind az élelmezését, mind a kulturális igényét ki kellett elégíteni. Már pedig az ifjú harcosok jó étvággyal bírtak és vetélkedő, szórakozó kedvük is sok kiadással járt.

Mindannyian tudjuk, hogy most a beavatottak szellemi központja Karun beavatott vezetésével Nippur kegyhelyén van, de előreláthatólag a ma még kicsiny Karnakba fog ezen központ menekülni. A tengeri népek emberevő hada a beavatottak központját áthelyezésre készteti majd Ordoszba, mivel a nagy lovas birodalmak jobban tudják biztosítani a nyugodt működésüket. Az ataiszi népek az Égiektől kapott szellemi életet támogassák, mert az megszüntette az emberevést, Templom-gazdaságaik pedig megtanították a Föld lakóit az emberibb életre.

A Hetevaret és Anu kegyhelyek után újabb 3 napon át Őrsúr birodalmának 25 személyes beavatott kegyhelyén folytatták Tenisur vezetésével a Nagyszalát.

Előtte Sikilának megerőltető szellemi munkát kellett végeznie, hogy gondolatrezgések segítségével Karunnal megértessék Kaltes-asszony földjének legújabb találmányait. Töröngölynek Nippur és Ordosz rovásrendszerével agyaglapra kellett karcolni a napirendi pontokat, hogy azt a Nippurból küldött írnok-sereg Bothon-Esthon és Sába beavatottjai részére a Nílus-menti képrovásokra átültesse. Így a Nagyszala ügyrendje zavartalan volt, mert a Töröngöly vezetése alá tartozó írnok-sereg minden órangos-pergő eseményeit az étkezési szünetek alatt agyaglapokra véste. A kis Ahájnak és Kissi aranyasszonynak minden hajnalban aranylapokra kellett leróni a Nagyszala döntéseit.

Őrsúrban a Nagyszala hatodik napján a legutolsó kaltesi látogatáskori kertgazdasági tudást egészítették ki. A 8470. tűzszerzési évtől a 9538. tűzszerzési évig összehasonlították, hogy társföldünk menyit fejlődött a termelvényekben a mi Földünkhöz képest. Az ajándékba hozott búzakalászok nagyobb súlyúak voltak, mint a Nippur birodalmában termő kalászok, ugyanúgy az árpakalászok súlya is nagyobb volt, így ezeknek a termelésére kellett a Nílus mentén is átállni. A termények magvait az ataiszi beavatottak között szétosztották, hogy a magvakat szaporítsák.

A Nagyszala hetedik napján a társbolygónkon történő állattenyésztés fejlettségét mutatták be, de most nem küldtek a pulihoz hasonló nyájőrző állatkákat, vagy az agabák által delfinnek nevezett értelmes halféleségeket, csupán a háziasítási feltételek fejlődését ismertette Tenisur Sikila által. Erről a Töröngöly vezette írnoksereg uruki, bothoni és ordoszi írásjelekkel agyagtáblákat készített.

A Nagyszala nyolcadik napján az ásványokból történő fémtárgyak előállításáról volt szó. Megbeszélték az építkezéseknél előforduló erőátvivő gépeket, a kövek tartósabb összeillesztését. Azt is megbeszélték, hogy Joli-Tórem Földjének még nem keveredett lakóit hogyan vonják be az építkezés és fémmegmunkálás titkaiba. Ezen tárgyalások 5 pergőig tartottak. Utána Sikila és Töröngöly által vett gondolatrezgések lerovása történt a három folyóvölgynek a nyelvére a sajátos rovásaik alapján. Azt is elhatározták, hogy a központi irányítási nyelv továbbra is az uruki beavatottak nyelve marad. Ezért Nippurban, Pintorban, Úrban és Urukban írnok-képzést tartanak fenn. Ezenkívül Agadi, Ninive, Ordosz és Eturia rovás-mesterségét is továbbfejlesztik.

Nyolcadik nap naplementekor Sikila beteg lett, de a Tenisur által hozott csodagyógyszerektől hamar meggyógyult.”

„Mire teljes ragyogásában felkelt a Nap, Sikiláék lovaskísérete Szakarába ért az újonnan épített kegyhelyre, ahol Tenisur megtartotta a következő évezredekről szóló előadását, amelyet Aháj az alábbiak szerint tömörítve lerótt:

- Miként a kaltesi népeknél az Úr tiszteletére emelt hajlék az elmúlt nemzedék Élet-dombja fölé emeltetik, ugyanúgy a termőföldre hordott emberöltős romhalmokra új népek özönlenek. Az embertelen hatalmaskodókat túléli a népek ítélete. Ahogy Kaltes-asszony földjén is győzött a népek békevágya és az irgalmasság, az erős hitű népek békevágya győzni fog és a rozsdának indult fegyverekből kiváló földművelő szerszámokat készítenek. Dolgos nép más népekre fegyvert nem emel és hadakozási játékokkal nem tölti az idejét, inkább hatalmas új hajlékokat emelnek a felnövekvő ifjúságnak. Minden nép az Égi eredetű Haladásnak állít emléket és saját jólétéért munkálkodik mindörökké!

- Hazug ígéreteket soha el ne higgyetek, mert aki sokat ígér, az keveset ád. Gyönyörű jövő ígéretével közelítik meg elméteket, de folyton csak a maguk jólétével törődnek. Ezért távolról jött embernek soha ne higgyetek, mert könnyű annak ígérgetni, aki a ti munkával szerzett gyümölcsötöket akarja szétosztani. Az agyatok Életfájával megtanult gondolkozásotok Égiektől származó józansága a Ti javatokat akarja! Az Életfátok minden ágát és gyümölcsét az emberiség javára fordítsátok!”

„Tenisur kaltesi beavatott arról beszélt, hogy a régebbi csoportokban, amelyeket Kaltes-asszony földjéről a beavatottak társadalma küldött, kivételes képességű emberek voltak, akik minden követelménynek megfeleltek. Ugyanis a kaltesi birodalomban csak az olyan egyének vállalhattak hosszabb Égi-járműves utazásokat, akik minden tekintetben kiállották a megterhelő repüléseket. Kaltes-asszony birodalmában sem volt mindenki teljesen egészséges ember, mivel 100 közül 1-2-nek nem született gyermeke, tehát ilyeneket nem küldhettek oly hosszú útra, hogy a Joli-Tórem Földjére bizonyosan megérkezzenek. Az orvosok minden jelentkezőt megvizsgáltak és a küldötteket vércsoportonként fele-fele arányban állították össze. Az Égi-járműveken visszaérkezők jelentései alapján megvizsgálták Joli-Tórem Földjének sok lakóját. A látogatások után megállapították, hogy Joli-Tórem és Kaltes-asszony földjének ember társadalma 2-2 vércsoportból áll. Így Kaltes-asszony földjéről érkezők vérfrissítők lesznek, s ezért az elszaporodó emberiség fejlődése várható. Azért vizsgálták meg oly gondosan a tökéletesen egészséges küldötteket, hogy az értelmesebb emberiség Joli-Tórem Földjén is kifejlődjön. Eleinte kisebb, játékos állatkákat is hozott az ifjúság magával: pulikat, delfineket és más kedvenceket. És azok a templom-gazdaságok környékén elszaporodtak. A későbbiekben magvakat és gyümölcsfák szaporító vesszőit hozták, mint ahogy jelenleg is nemesített magvakat osztottak szét a beavatottak között, hogy azokat Joli-Tórem Földjén elterjesszék. Megjegyezte, hogy eddig a kaltesi embereket azért küldték, hogy az emberi nem fejlődését a legszívósabb fiatalsággal gyorsítsák meg.

Az étkezési szünet előtt elmondta a beavatottaknak, hogy ugyanúgy, mint eddig, a 25 személyes beavatott tábort Égi-járművükön fogják a Ménes város melletti Abodba szállítani. A mindenkori harmadik napi Nagyszala rovót is magukkal viszik.”

„A főpapi vendégszállásról jelezték Tenisur megérkezését az Égi küldöttek társaságában. Mivel ezen csoport 4 férfiből és 3 papnőből állott, mindegyik magával hozta deszantját és pergőjét, amellyel az egyes szakcsoportok megbeszélési idejét szabályozták. Mivel Sikilát minden nap kioktatta Tenisur a másik napi megbeszélés tervezetéről, a Ménes Birodalombeli papnőkkel és rimalányokkal a tanácskozás rendje lehetőségeit latolgatták.

Tenisur mindjárt elsőként küldetésének a legkényesebb feladatát adta elő. Társföldünk, előttünk 10.000 tűzszerzési évvel sajnos ott tart, hogy a korcs és nyomorék születések nagy száma és közlekedési balesetek következményei miatt az új nemzedék születését szabályozniuk kellett. A három Égi-birodalombeli papnő gondosan kezelt szaporító anyaggal a már meglévő állatállományt akarja Égi módszerekkel nemesíteni. Sikila egy pergő idő alatt előadta, hogy a Nílus, Ráten és tigris folyóvölgyi beavatottak hozzájárulnak, hogy az állatállományukat és terményeiket, a Kaltes-asszony Birodalmában bevált módszerekkel a Földünkön nemesítsék. Utoljára Tenisur elmondta, hogy a három kaltesi papnő olyan gondosan kezelt és hűtött emberi szaporító anyagot is hozott magával, amellyel egy-két folyóközi, Nazarka szerepet vállaló papnőt megtermékenyít, s így a születési rendellenességeket megszüntethetik. Nyomban a pergős szünetben tanácskozás kezdődött erről, de csupán 3 karnaki, 1 ráteni, 3 maja és 1 indusi papnő jelentkezett.

Sikila étkezés után összehívta a női társaságot és izgatott légkörben folytak a megbeszélések. A 24 Hun Törzsszövetségi asszonyok többségükben kijelentették, hogy a természet rendje szerint a nőnemű világ örömmel várja a megtermékenyítést. Milyen boldogság még az állatvilágban is, amikor egy-egy csikó vagy borjú futkos az anyja körül. Ezt a természetes módszert nem szabad senkitől se megtagadni.

Ménes utódai közül azonban három karnaki Nazarka a megalázottságukban, hogy bátyjaik és atyjuk a vagyonfelhalmozás miatt őket papnői szolgálatra kényszerítették, titoktartás reményében vállalták az Égi tudósok által javasolt mesterséges megtermékenyítést. Ugyanilyen gondolatok miatt Del, Éld és Ré papnők mellett az Úr-városi An, a maja Vuh, Azt és Tis és az indusi Har is csatlakoztak és vállalták a 15. nap műveletét. Ugyanis a Kaltes-asszony birodalombeli tudósok szerint a havi vérzést követő, törvénybe iktatott három napos pihenők után minden nő 14 napig Égiáldás leánygyermeket, míg a 15. nap után Égiáldás fiúgyermeket adott. A Ménes-birodalombeli fejedelmi papnőknél nem volt semmi baj, mert Karnak főpapja csak olyan papnőket engedett el, akik a háromnapos pihenőt már letöltötték. Mivel ezen fejedelmi lányok a huszadik vízáradásos Ibos-napi születésnapjukat már megünnepelték, saját elhatározásukból ajánlották fel magukat az Égi-tudományok kísérletéhez. Némi bosszúvágy is serkentette húszéves hiúságukat, mert sokan azt gondolták, hogy tőlük mát életrevaló fiú-gyermekek nem születhetnek.

Szokatlan érzelmek dúltak a különböző fajtájú és tudású emberekben. Ez a kaltesi látogatás felkavarta az emberek érzelmeit, volt miről beszélgetni útközben. Így érkeztek Ménes birodalmi fővárosba, ahol az előző napi lovasok a későbbi vendégek szállásait biztosították. Mivel itt semmi tudományos papi intézmény nem működött, mindenki a pusztaszeri lovasverseny bűvöletében állott.

A Kaltes-birodalombeli papnők a karnaki Ré papnő hajlékában vendégeskedő többi vendég papnővel együtt nyomban megkezdték a megbeszéléseket. Sikilának nagyon sok dolga akadt, mivel köztük ő volt a legtökéletesebb gondolatrezgés továbbító. Amíg a férfiak lovastáborát a lovassági előkészületek izgalma töltötte el, addig Ré hajlékában megtörtént a 10.000 évvel magasabb tudású szaporodási eset. A három Kaltes-birodalombeli papnő a lovasversenyek elmúltával Sikila tudtára adta, hogy vizsgálatuk alapján a 10.000 évvel magasabb tudás magvát a legkitűnőbb képességű Égiektől elültették. Az egyébként víg kedélyű Sikila rimalányainak csupán annyit mondott:

- Kaltes asszony birodalmában az ifjúságtól már ezt a kis emberi örömöt is megsajnálták!

Amint az 5 pergős megbeszélésnek vége szakadt, kisebb csoportokban megbeszéléseket tartottak.

A kegyhelyek ajtajában mindenhol Tenisur csoportja fogadta Joli-Tórem Földjének beavatottjait és az Élet-kenyerével kínálták meg az érkezőket. Annak elfogyasztása után az Élet-italával kedveskedtek. A második pergő homokjának lefutása után bármilyen nyelven is szólalt meg valaki, a kezdeti nehézségek után már mindenki megértette egymást, mivel a bűvös fövegek alatt a gondolatokat már csak egy nyelven továbbították. Ugyanis a Kegyhely csarnokban a Kaltes-asszony birodalombeli vendégek az ajándék fövegekkel a 10000 tűzszerzési évvel magasabb tudást át tudták vinni Joli-Tórem Földje beavatottjainak tudatába.

Mire befejezték a kegyhelyen a megbeszélést, a kaltesi vendégek előálltak az Égi járművel és a résztvevőkkel együtt az új Abod városba repültek, ahol a lovasok ünnepélyesen fogadták őket. Másnap reggel megkezdődött a havaruti Nagyszala emlékére a Nagy Süán, amelyen 500 lovas vett részt.

Minden 100 lovasból az első 5 lovas került a döntő küzdelembe. Az ifjú kaltesiek is kedvet kaptak a versengésre. A legdélcegebb vendég kaltesi egy Har nevű papnőnek a tartalék lovát választotta, mert az volt a legvadabb paripa, s nem tudta senki megfékezni. Az egész napos versengés után már úgy látszott, az utolsó lovaglásban Aháj lesz az első, de a cél előtt Har papnő lova beleharapott Aháj lovába, s így a kaltesi lovas lett az első, akit ezután a mi nyelvünkön Harapinak neveztek. A papnők és a rimalányok versengésében estére Indus bájnő lett az első, aki egyébként jövendőmondással is foglalkozott. A győzelem jutalmául Harapi esti étkezésül halászételeket rendelt a csoportjuknak. A győztes papnő viszont Harapit választotta férjéül, amit még Tenisurnak sem lehetett megváltoztatni. Harapi Kaltes-asszony földjén építési tudós volt, akinek a visszamaradásához a kaltesi irányító-központ is hozzájárult. Harmadiknak Abod futott célba, míg negyediknek a nyugtalan Kadhafi. Ötödiknek Kapac beavatott, az Atlantic felől jött vitéz, míg hatodik Nimród második fia, az ifjú Dobok lett.

Tenisur mindegyik győztesnek átadott egy-egy kis csomagot, amelyben kaltesi magvak voltak, de mindegyikben más-más fajta. Felkérte a megajándékozottakat, hogy a dobozokat csak közvetlenül az ültetés előtt bontsák fel. Azonban felhívta a figyelmüket, hogy ezen Égi-magvakat, majd ha a termelvények megteremnek, egymásnak adják át. Reméli, hogy a most hozott ajándékok a Vízöntő Világhónapjára elterjednek.

- Lehet, hogy tévedek, mert Joli-Tórem Földjén a Hold-Anya hatására fölgyorsult az Élet és a bátor hajósok hamarabb végrehajtják az elterjesztés feladatát.

A lovasversenyek után a nyugtalan tengerparti szkíták kérték, hogy kocsiversenyt is rendezhessenek, először kordélyokkal, majd a végén harci szekerekkel. Az avarok lassú mozgású, kezdetleges kocsi-szerkezeteit nem indították.

A kaltes-birodalombeli bölcsek fitymálva nézegették a készülődést, de Tenisur, aki fiatalabb korában maga is híres futó volt, örömmel járult hozzá. Annál is inkább, mert az eddig háttérbe szorult Égi-jármű kezelők 5 főnyi személyzete is vállalkozott a versenyzésre. Mivel Bothon, Esthon és Sába fiataljai még nem ismerték ezen előzködési módot, mindenki élénk figyelemmel kísérte az előkészületeket.”

„A szekér versenyek már népesebbek voltak, mert a 20 kordéllyal szemben most 60 harci-szekér versengett. Egyszerre csak 5 szekeret indítottak, hogy minél kevesebb sérülés történjen. Csoport-győztesek a kétlovas harci-szekereken: Berenice, Hani, Ham, Tardos, Jászó, Böngyér, Har, Dániel, Arpah, Kadhafi, Roj és Molnár voltak. Ezen bizonyos kaltesi versenyző Szakarában kapta a nevét, mert a papnők igen érdeklődtek a szép növésű, Égi-járművet gondozó kézműves iránt. Sikila közvetítésével azt a választ kapták, hogy fiatal korában lepénysütő volt, később azonban a rendfenntartókhoz lett beosztva és itt tanulta meg az Égi-járművek kezelését. Tenisur biztatására hozzá hasonló versenyzővé vált. Mivel az édesapjával együtt sok kenyérmagot őrölt, ezért az Uruk birodalombeli Ganna beavatott azt mondta: bizonyára kiváló molnár volt az Égieknél. Így aztán ráragadt a Molnár név, amely a legrégebbi Umma városbeli templom-gazdasági mesterségeknél liszt- és darakészítőt jelentett. Így a papnők és leányok kedvence az ifjú Molnár lett.”

„Az ünnepségek befejezése előtt Ré karnaki papnő bejelentette Sikilának, hogy Molnárnak, a szekérversenyek győztesének a felesége akar lenni. Ennek hamarosan híre ment és rögtön jelentkezett Sába papnő is, hogy a pamír-szkíta Berenice felesége akar lenni és az édesanyjának birtokán, a Vörös-tenger partján akarnak pamír-tárkányok segítségével egy kikötőt építeni.

Mindkét esetben megbeszélésekre volt szükség, mivel mind az újonnan elnevezett Molnárnak, mind Berenicének a pótlásáról gondoskodni kellett. Reggelre megoldódott a csere, mert Molnár helyett Ré papnő öccse, aki beleszeretett az egyik kisebb termetű kaltesi papnőbe, a Sikilával történt megbeszélés értelmében jelentkezett az Égi-járművön való eltávozásra. Berenice helyett Bábel és Uszuri beavatottak is jelentkeztek cserébe. Végül a beavatottak tanácsa Uszuri mellett döntött.”

„Az ünneplésbe azonban egy kis hiba csúszott, mert a külső magtárakat a homokbuckás vidékek éhezői megtámadták.

Tenisur a kaltesi járművön a beavatottakkal a kis Tébába repült. Az utóvéd 100 lovas éppen felnyergelt, amikor az életben maradt termény-raktár őre lóhalálában jelentette, hogy a szemes terményeket az éhezők elrabolták. Káli hátvéd parancsnok 100 lovasával nyomban a rablók után lovagolt. Kézrekerítették mind a 40 rablót és megkötözve Abodba szállították.

Abos fejedelme, Káli és Kuca vezette a rabok kihallgatását. Poliszár, aki már dolgozott Szakara mágus ültetvényein, meglehetősen tudott a volt gazdái nyelvén beszélni és elpanaszolta, hogy messze a Nílustól nagy szárazság uralkodott és kiégtek a terményeik. Igen sok ember és gyermek éhen pusztult. Abod fejedelme azt válaszolta, hogy miért lopnak és gyilkolnak, hiszen ha Abod vidékére jöttek volna dolgozni, a munkájuk fejében kaptak volna sok élelmet, s ez megmenthette volna az embereket az éhhaláltól. Akikre rábizonyult, hogy a raktárost megölték, börtönbe zárták, míg a többit dologra fogták. A legjáróképesebb ártatlanokat tíz napi élelemmel útba indították lakhelyükre. Így 4 fő börtönbe került, 30 főt őrizetes munkára fogtak, míg 6 személy élelmet vitt Szakszinba.

Mivel a magtár őre reggelre a papnők gondozása ellenére is meghalt, a 2 főbűnöst 24 fő bíró ítélete alapján vízbeölték. Mikor 3 nap múlva Káli a 100 lovasával Tébába érkezett, jelentette Karun és Havarut fejedelmeknek a megtörtént esetet. Azt válaszolták rá, hogy ezen események a régi időkben Kaltes-asszony birodalmában is előfordultak, de a lustább természetű embereket munkára kényszerítették. Ugyanis az élet ott sem csak táncolásból, sípolásból és dobolásból áll, hanem a földi terményekért meg kell dolgozni. Úgy látja, a könnyelmű emberiség a bő esztendőkben nem tartalékol elég élelmet a szűk esztendőkre és ekkor éheznek. A lefogyott és a csontjukra száradt bőrű kisgyermekek nem tehetnek arról, hogy szüleik nem biztosítják a fenntartásukat. Azt Tenisur is helyesnek találta, hogy a 30 személyt munkára fogták, így az elvitt élelem és a további élelmi segélyek értékét ledolgozhatják. Ellenben Kaltes-asszony birodalmában nincsenek halálos ítéletek, hanem az elkövetett károk és gondatlanságból okozott emberhalál miatt a bűnösöknek az elkövetett bűnük terhét viselniük kell. Nem ritka büntetés az életfogytiglan tartó szabadságvesztés.

Amíg minden résztvevő beérkezett Tébába, a nyugtalan fiatalság vadászatot tartott és közben egy Nippurból jött rovó-deák sérüléseibe belehalt. Áldott állapotban lévő felesége koraszülés állapotába került. … Ekkor, hogy a gyermeket megmentsék, a karnaki és a kaltesi papnők a koraszülött gyermeket gondozásukba vették. A megszületett kislányka Óm-jellel bírt. Az egynapos gyermeket a karnaki kistemplomba vitték, ahol Tenisur vállalta a kislány feletti védnökséget és az újszülöttnek az Agadi-Féran szerint a Mari-birodalombeli Mária nevet adták. Papnők éneklése mellett a kaltes-birodalombeli szokás szerint tartott a beavatott-keresztelő. Ugyanis a beavatottak titkos jele egy lilás köd-képen fénylő keresztalak volt. … Igen érdekesnek találták a beavatottak, hogy a kis Mária igen hasonlított az anyai ősanyjára, Ardvisura-Anyahitára. A régi ataiszi Nagy-Féran 24 személyes nyilvántartásában a Mária név a születési napon szerepelt. Most a nyilvántartások szerint Agadi körzetben a Mari-birodalombeli Féranban volt található. Ebből megállapíthatta Karun, hogy az Élisten-birodalmában egy igen értékes beavatott született. Tenisur szerint ettől a megmentett kisdedtől egy nagyon híres nép fog származni. … Ezen újszülöttnek emlékére a tébai papnők egy kegyhelynek az alapjait rakták le, amelyet Tenisur áldott meg. A havaruti Nagyszala emlékére az újabb átépítésig Mária-kegyhelynek nevezték.”

„A győzelmi est örömében Tenisur addig nem indult el Égi-járművével Tébába, amíg az ifjúság ünnepi étkezését meg nem nyitotta. Minden fogást megízlelt, de inni csupán az Égiektől hozott üdítő-italt ízlelte meg és engedélyével megkezdődött a kakasrikkantóig tartó vígadalom. Ezen a mulatságon mind a 24 kegyhelyhez tartozó helység egy-egy jellegzetes énekes-táncos mutatvánnyal versengett. Az utolsó 100 lovas még csak ébresztőt tartott, amikor újabb lovasok jelentek meg Abod felől. Abod fejedelme üdvözölte a vendégeket.

Ninivei díszes szekéren érkezett az előcsapat, míg kényelmes vadász homokfutón az elaggott Nimród kürtösei jelezték a vadászok Nagyfejedelmének érkezését. … Boldogság sugárzott Nimród arcán, amikor a győzelmi arany-kelyheket a pusztaszeri Nagy-Süán győzteseinek, igaz, megkésve, de emlékül átadta. Olyan jó kedve támadt, hogy a kurdok hegyi-ünnepélyének lassú topogóját is eljárta a ninivei síposok és kürtösök harsonái mellett.

Nimród diadalmenetben indult a lovas sereg közepén Aran egykori birodalma felé, hogy az Ibos-Iboska napok közötti Nagyszalán részt vehessen. Nagyon örült annak, hogy a kisebb fia, Dobok vadász is részt vett a Nagy-Süánon és a győztesek között ünnepelték. Dobok 24 lovasával apja közelében haladt, és az arbagok napi jelentését a rovó-deákokkal mindig ellenőriztette. Örült, hogy édesapja az Égi-járművön érkezett, Kaltes-birodalombeli tudós és Egyisten hívő papokkal még találkozhat.”

„Tenisur a Kaltes-asszony bolygóján, a kaltesi birodalomban már kiforrott, 10000 tűzszerzési évvel magasabb fejlettségről beszélt. Mivel földi és vízi járműveik igen sok balesetet okoztak, nem beszélve a levegőben röpködő járművekről, ezen baleseteket úgy csökkentették, hogy a jövő-menő közlekedési alkalmatosságokat más-más útvonalon mozgatták. Így sem előzés közben, sem géphibából eredően súlyos balesetek nem történtek. Minden lélegzetvételnyi megállóban kupolás várótermek és városok épültek. Ezen kisebb-nagyobb települések helyét úgy határozták meg, hogy erdőségek, melegvizek és tavak, tengerek mellett építették ki a fedett városaikat és szállásaikat, hogy természetbarátok, turisták és a sportoló-vetélkedő ifjúság kényelmesen és jó helyeken élhessen. Lopások és gyilkosságok, valamint háborúskodások már 10000 év óta nem fordultak elő, de a 8-10 pergőnyi munkát mindenkitől megkövetelték. Aki valami kihágást követett el, azon az Arvisura-Anyahita által földjükre hozott 24 bíró ítélkezett. A legtöbb bűnt azonban a nemzedékváltások okozták. Ahogyan itt a Ménes-birodalmában a kiscsikók sem élhetnek folyton szabadon, Kaltes-asszony birodalmában is minden élő személynek, életének során dolgoznia, alkotnia kell. Ahogyan minden kiscsikót is befognak munkába, az új nemzedéknek is magának kell új életet teremtenie. Természetesen, egy már 25 tűzszerzési évet megélt ifjú többet tud alkotni, mint egy 3 nemzedéket megélt idősebb ember. Ezért az újabb nemzedék mindig okosabbnak tartja magát, mint az idősebbek, s így igen gyakran nézeteltérések keletkeznek. Itt, Joli-Tórem Földjének minden zugában is a felnőtt nemzedék javítások helyett új lakhelyet teremt. Így mindig az a legújabb, a legszebb, amit az ifjúság a saját verejtékével hoz létre. Pedig Kaltes-asszony birodalmában is megszületett olyan, sokak által bebizonyított igazság, hogy az újonnan megszületett emberiség nem tud olyan újat mondani, ami egyszer már meg nem történt volna.”

„A beavatottak feljegyzései alapján 432 000 evéses nemzedékváltás előtt, azaz 21 500 hegyi ünnepi évvel az első özönvíz előtt 10 család uralkodott Joli-Tórem földjén. A magasabb kultúrájú, Kaltes-asszony földjéről jött 10 családos csoportok 19 644 hegyi ünnepi évvel hamarabb jelentek meg Égi-járműveiken Joli-Tórem Földjén, 2000 tűzszerzési évenként újból jöttek családos csoportok és a régebbi családoktól magasabb tudásukkal átvették a hatalmat, de mindig úgy, hogy a korábbi családok hatalmon lévőivel újabb uralkodó családokat hoztak létre. Ezen családok uralma független volt az időjárások katasztrófát okozó kilengéseitől. Ardvisura-Anyahita, az Ősanya csoportja hozta magával az Égiek egyistenhitét. Gyermekei közül első fia a fejedelmi hatalmat szilárdította meg, a második a biztonságos-földművelést, míg a harmadik az állatok megszelídítését hajtotta végre és így megszüntették Joli-Tórem Földjén az addig szokásban lévő emberevést. Többi fiai: Úr, Él és Van az édesanyjuk irányítása mellett az Égiek hitét rótták le Ardvisura-Anyahita tanításai alapján, az 5 Égi férfiú ellenőrzése mellett. Megszerkesztették Úr, Él és Van rovásai alapján a 3x8 személyes Nagy-Férant, vagyis az Égi szokások szerinti Névadást. Ezek közül az Úr által lejegyzett 8-as Féran most is látható Surupak titkos feljegyzéseiben. Az Él által lejegyzett Féran Agadi városának templomában látható. A Van fejedelemfi által lerótt harmadik 8-as Féran most Hun-Ómban látható a beavatottak Kegyhelyén, amelyet aztán törzsekre bontottak fel. Az Ardvisura-Anyahitától származó utódokat ezen Féranban lerótt nevekre keresztelték a beavatottak Óm-jele alapján.”

„Tenisur, a maga 10.000 évvel magasabb műveltségével Sikila által az estig tartó vitát a továbbiakkal egészítette ki:

- Valóban, az Égi-járműveken az első, vérfrissítésként küldött kaltesi csoport érkezése a Hold-ütődés előtt 1136 évvel történt. Tehát a barlang jelzések hűen tükrözik az érkezés utáni 432 000 gyorsforgású napot. Ez alatt a 10 uralkodó embercsoport a földiekkel társas emberi viszonyba lépett és 2x2, azaz 4 vércsoportban megindította az emberiség fejlődését. A Hold-ütődés után bekövetkezett eljegesedés alatt ezen kiművelt emberek gondolkodása révén Ataiszban és Atlanticban egy műveltebb embertömeg alakult ki, akik a melegebb vidékeket elárasztották. Ettől kezdve a kaltesi tudományok átadását meggyorsították. Most pedig, a növekvő távolság miatt mind ritkábban fogunk eljönni. Előrelátásunk szerint a Vízöntő Világhónapjában itt is beköszönt a béke.”

„Amíg a nagy vadászat lezajlott, Sikila gondolat-rezgések közvetítésével a kaltesi papnők sütés-főzési szokásait On és Ten papnőinek átadta. Egy-két napon belül a nőtársadalom szépen megértette egymást. A gyermekáldásból kirekesztett papnők hosszú tanácskozás után az emberiség fejlődéséért az Égi-módszerekkel való mesterséges megtermékenyítést választották. Mivel mindannyian 20-30 tűzszerzési év közötti korúak voltak, már a szülői beleegyezést is mellőzték. Fiútestvéreik javára vagyonukról a papok előtt tett nyilatkozatukkal már 20 éves koruk körül lemondtak, s így nyugodtan várhatták a nagyobb Életfával bíró gyermekeiknek a születését. Mire Ten kegyhelyén a második holdtöltén megrendezték a vadászatok eredményeinek nagy ünnepélyét, 50 papnő részesült Égi-megtermékenyítésben. Erről a papnők és Sikila csoportja is mélyen hallgatott, csupán Sikilának volt joga, hogy a rovások szokása szerint tíz év után a 4. Arvisurában erről megemlékezzen.”

„…senki sem csodálkozott, hogy a kiképzett szép fejedelmi papnők az Égi-megtermékenyítés általi gyermekei kiváló képességekkel születtek. Kóros és az eddigi gyakorlat szerint kétnemű még véletlenül sem akadt közöttük, amit Sikila tízéves Szakar-Gizella településen történt tartózkodása alatt a Tenisur által elrendelt jelentések beérkezése alapján megfigyelt.

A havaruti Nagyszala elrendelte, hogy ezen Arvisurát titkos Arvisuraként kezeljék és csak a Vízöntő Világhónapjában hozzák nyilvánosságra, mivel akkor már érthetők lesznek a bennelevők.”

„A következő Kaltes-családok 1136, 1027, 925, 823, 721, 629, 417, 215, 113 és 11 Nílusi-áradási évvel érkeztek a Hold ütődése előtt. A 11 évvel hamarabb érkezők már jelentést hoztak arról, hogy a csillagjósaik egy Joli-Tórem Földjét érő csapást jeleztek. Ezért azt javasolták, hogy a Kaltesi keveredésű Égi-eredetű emberek a Nílus forrásvidékének irányába vándoroljanak. A kaltesi családok utódai elvégezték ezen megfigyelésüket, hogy a 2-2 vércsoport és annak ezernyi ága-boga alapján a kétneműek és a nemtelenek csoportja 200 emberről 100 emberre csökkent. Az Életfa-tudás megemelkedett az agyvelő megnagyobbodásával. Az ataiszi beavatottak már könnyebben megfigyelték, hogy a Föld forgása 380-ról 365-re, vagy 366-ra csökken évenként. Ekkor megindult az emberi agyak gyors fejlődése, mert a Hold árapály mozgása megindította a fejlődést. A Vízöntő Világhónapja végén újabb változás következhet be.”

„Amikor a Hold-csapódás megtörtént, 215, majd 113 és 11 évvel hamarabb Kaltesiek érkeztek Ménes későbbi birodalmába, ahová a korábban érkezett beavatottak ezen három alkalommal is összejöttek és Joli-Tórem Földjének beavatottjait értesítették egy új jégkorszak kezdetéről. Ekkor eldöntötték, hogy minden száz, csillagok járása szerinti évben, a Nílus áradása alatti időben a legalkalmasabb helyen összejönnek és megtárgyalják a várható eseményeket. Ezen megbeszéléseket minden 100 évben megismételték. Agyaglapos jegyzeteiket a Szövetség Ládájában helyezték el és ebből a késői utódok tanultak. Ezen eseményeket mindig a Nagyszala papjai végezték és a 100 évenként az Ibos szentély papjai hívták össze a mindenkori Nagyszalát.”

A nagy Terembura

„A Naprendszert egy rugalmas felületű, áthatolhatatlan védõpajzs, dimenzióbuborék övezi, mely a Plútó pályavonalán túl húzódik. Terembúrájának is hívjuk, mivel elválasztja a benti három dimenziós téridõt a kinti négy dimenzióstól. Ezt a Solariát fenntartó istenségek működtetik hosszú évmilliók óta, s feladata igen sokrétű. Visszatartja a test nélkül bolyongó (bilokációt végző vagy halott) lelkeket, mint valami kerítés, s egyben megakadályozza, hogy idegen lelkek hatolhassanak be ide. Megfogja a nekirepülő kisebb porszemeket, aszteroidákat, üstökösöket, létrehozva ezzel az Oort-felhőt a dimenzióhatárnál. Jelentős mértékben tompítja a kintről érkező fényt, s emiatt sötétnek látjuk a kozmoszt magunk körül. Mindkét irányban szűri a gravitációs hullámok információs hatását, részleges árnyékolóként akadályozva a telepatikus kommunikációt a kinti civilizációkkal és rontva a csillagközi távolbalátás hatékonyságát. Ennek fő célja az, hogy az emberiség primitív, kollektív telepatikus zsibongása ne zavarja a környező fejlettebb világokat és õk se tudjanak ránk hatni. A pajzs sem képes azonban bármekkora nyomásnak ellenállni. Egy bolygó vagy csillag átszakíthatja a felületét, ami komoly következményekkel jár. Többször történt már ilyen az elmúlt évtízezredek során, főként a Marduk bolygó ciklikus betörései 3600 évenként, amit a sumér krónikák részletesen feljegyeztek. Égszakadásnak nevezzük a pajzs sérülését, amikor a résen át betör a kinti 4D-s univerzum fénye, komoly téranomáliák kíséretében. Az égszakadás a Földről nézve felér egy közeli szupernóva robbanással.”

A témáról bővebb az Eseményhorizont című honlapon található, ahol egyéb, rendkívül érdekes olvasmány is van!

Kaltes asszony földje

A Szíriusz rendszer három csillagból és tizennégy bolygóból áll. Kaltes asszony földje vagy birodalma ezen rendszer negyedik bolygója, az Amma. Őseink onnan jöttek először a Marsra, majd onnan a Földre. Az Amma ma is lakott bolygó, s az ott élő emberek hasonló testfelépítésűek, mint mi, csak valamivel magasabbak nálunk. Az Arvisura több helyen is utal arra, hogy nem kevéssel, kb. 10000 évvel fejlettebbek nálunk. De ez - és tetteik segítő szándéka - elég egyértelműen kiderül a fent közölt Arvisura részletekből is.

Gondolatrezgések továbbítása

A materialisták tagadják a gondolkodás anyagfölöttiségét, vagyis, hogy a szellemi élethez más is kívánatos, mint az inger, ideg és az agy, melyek a természet alkotóelemeiből származnak, s bár elég sajátos berendezéssel, összetétellel és működési körrel bírnak, a gondolathoz azonban ez mégiscsak kevés.

Egyre nagyobb körben elfogadott tény, hogy az ember egy duális lény, ami azt jelenti, hogy testből és lélekből állunk. Ezt más szóval nevezhetjük szellemenergiának és lélekenergiának is. Minden (akár élő, akár élettelen) anyagi forma a szellemenergia egy-egy megnyilvánulása, amely vibrációk formájában van jelen. A külső megjelenési formák sokszínűsége pedig a különböző frekvenciákkal magyarázható. Ezen vibrációk érzékszerveinkkel felfogott értelmezése az agyban történik. A lélekenergia szintén egy vibráció, ugyanakkor ez az anyagi léttől független, élettelen anyagokban nem található meg és korlátlan, azaz örök. Minden mentális tevékenységünk, így a gondolat szintén vibrációs jelenség, mely bár az agyban keletkezik, de a szellem és lélekenergia vibrációk kölcsönhatásából ered.

Az agy állandóan ad le egyfajta rezgéshullámokat, ezek az EEG vizsgálatokkal mérhetőek is. A telepátia (gondolatátvitel) éppen ezen vibrációk továbbítását jelenti két személy között, melynek két fajtája van. Egyik esetben a küldő és vevő objektív tudata kapcsolódik össze, melyhez azonban a két fél közötti előzetes megállapodás szükséges. Másik (a beavatottak által is használt) esetben viszont a küldő a Kozmikus Tudaton keresztül továbbítja az üzenetét, amit a vevő a tudatalattiján keresztül fog érzékelni. Természetesen mindkét esetben vibrációról van szó, vagyis gondolatrezgés továbbításról.

A gondolatnak egyébként sokkal nagyobb jelentősége van, mint azt általában hisszük. Az embernek ugyanis léteznek olyan rejtett képességei, melyeket kifejlesztve a gondolattal a vágyainkat akár meg is valósíthatjuk.

Drunvalo Melchizedek az Élet virágának ősi titka című könyvének második részében ezt írja:

„A Nagy Piramis alatt található un. eredeti sírkamrát 1984-ben biztonsági okokból lezárták. Egy vasajtót helyeztek a lefelé vezető alagút felső bejáratához, és hosszú ideig őrökkel őriztették. Ennek oka az volt, hogy sok ember lelte halálát a sírkamrában, olyan sok, hogy végül a turisták elöl lezárták ezt a területet. Olyan hihetetlen dolgok okozták a haláleseteket, mint például mérges kígyók és pókok – amelyek meg sem élnek Egyiptomban. Az utolsó eset éppen a lezárás előtt történt. Valamilyen mérges gáz jelent meg a levegőben és megölt egy csoportnyi embert, akik szertartást végeztek a helyiségben. Senki sem tudja mi lehetett az. Ez a hely rendkívül különös természetű, főként az alagút hátsó részében, ahol az egy falban végződik. Az alagútban összekapcsolódik a harmadik és a negyedik dimenzió. Bármit érzünk, vagy gondolunk itt, az valóban meg is történik. Ha valamilyen félelem van bennünk, az valósággá válik. Ez a negyedik dimenzió természete.”

Mivel az igazi veszélyt csak a folyosó végén lévő alagút jelenti, ezért egy évvel később a folyosó többi részét ismét megnyitották.

Beszélő bogláros fejdísz

A bogláros fejdísz köve, másik 11 kővel együtt, melyek jelenleg a Magyar Szent Koronába vannak beépítve, Arvisura-Anyahita hozományából, a Szíriusz rendszerből származnak (vagyis Kaltes asszony bolygójáról, az Ammáról).

A kövek örökre össze vannak kötve azzal a földdel, bolygóval, ahonnan származnak, mivel a fluid (idő) szálak örökre odakapcsolják őket. Ezáltal pedig egyfajta kommunikációs csatornát képeznek. A fluid (idő) szálak az egész világot áthálózzák. Ez az időszál bennünket is folytonosan összeköt a Teremtőnkkel. A látók számára ez egy ezüstszínű, vékony szálnak látszik, melyet testen kívüli élmények során is lehet látni. Másnéven ez a sorsfonál, amelyet a sámánok életfának, égig érő fának is hívnak. Ezen fluidszál elszakadása okozza a halált, mivel a testet a lélek látja el energiával és tartja életben. Ezen keresztül kommunikálni is lehet, méghozzá a távolságtól függetlenül, időkésés nélkül. Ezen elgondolkodva talán érthetővé válik, hogy egy fejdíszbe épített kő mitől is képes „beszélni”.

(Erről részletesebben Kisfaludy György Terembura című honlapján olvasható, melyet nagyon ajánlok mindenki figyelmébe.)

Azt talán nem kell ecsetelni, hogy a kristály manapság ott található a tudományos fejlődés előterében. Tulajdonságainak köszönhetően megbújik minden modern számítógépben, elektronikus, telekommunikációs és tömegkommunikációs berendezésünkben.

Drunvalo Melchizedek könyvében azt olvashatjuk, hogy a kristályok is élőlények. Rezgéseket képesek fogadni és küldeni, sőt komplikált elektromágneses hullámokat is, így az emberi gondolatokat és érzelmeket is. Gondolatainkkal be is lehet programozni a kristályokat. Bizonyos számítógép segítségével végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy a kristályok képesek gondolatok és érzések megtartására és azok továbbküldésére.

Ha már a kristályokról beszélünk, érdemes megemlíteni a kristálykoponyákat is, melyekről Chris Morton-Ceri Louise Thomas: A kristálykoponyák rejtélye c. könyvében az alábbiak olvashatók:

Egy ősi amerikai legenda szerint létezik 13 – átlagos emberi méretű – kristálykoponya, amely állítólag képes a beszédre (akárcsak a bogláros fejdísz). A mítoszok szerint ezek a koponyák fontos információkat tartalmaznak az emberiség eredetéről, küldetéséről, végzetéről, és válaszokat tudnak adni a világegyetem legnagyobb rejtélyeire. Egy napon majd mindezen tudás hozzáférhetővé válik, ehhez azonban az emberi fajnak el kell érnie egy bizonyos fejlettségi fokot, hogy ne élhessenek vissza ezzel a tudással.

Amikor az egyik kvarckristályból készült koponyát tudósok egy csoportjával megvizsgáltatták, megállapították, hogy „ennek a koponyának nem is lenne szabad léteznie”, ugyanis az egészet egyetlen hatalmas (a koponyánál legalább háromszor nagyobb) szögletes tömbből kiindulva lehetett volna kicsiszolni. Ezt a műveletet viszont a ma használt fém szerszámokkal, csiszolókkal nem lehetett végezni, mivel a vibráció, súrlódás és hőhatás miatt óhatatlanul összerepedezett és tört volna. Legfeljebb vizes homokkal történő csiszolással, ami viszont 300 (!) esztendőnyi munkát jelentett volna. Arról nem is beszélve, hogy a koponya teljes egésze tiszta, áttetsző, sehol egy lyuk, repedés, vagy szennyezés.

Ezek a kristálykoponyák már ránézésre is valami isteni szférára asszociálnak bennünket és sokak szerint valóban földönkívüli eredetűek!

Frank Dorland kristálykutató szerint a kristályoknak több olyan tulajdonsága is van, amelyeket ma még nem értünk és még számos nagy horderejű felfedezés várat magára ezzel kapcsolatban. Úgy látja, hogy a természetes kvarckristály képes visszatükrözni a saját tudati állapotunkat, tudatalatti, illetve tudattalan gondolatainkat a felszínre hozni, homályos intuíciókat gerjeszteni, és lehetővé tenni számunkra, hogy hozzáférjünk a távoli múlt elfeledett tudásához. Hite szerint a kvarckristály segíthet a gyógyításban is. Ugyanis mind az emberi test, mind a kvarc folyamatosan elektromágneses jeleket sugároz. Ehhez feltétlenül figyelembe kell vennünk, hogy az emberi érzékelés képességei egy átlagos személy esetében a becslések szerint az ismert hullámhossz-spektrumnak mindössze kevesebb, mint 2 százalékát képesek felfogni! Ez azt jelenti, hogy a legtöbben egyáltalán nem vagyunk tudatában a körülöttünk zajló események 98 %-ának!

Dorland szerint „egy egyetemes kommunikációs hálózatnak kell léteznie a tudatalatti szintjén, melynek csak nagyon kevesen vagyunk tudatában…és a kristálykoponya felhasználható arra, hogy kapcsolatot létesítsünk más egyének memóriájával, akiknek talán megtalálható a kívánatos információ az aktái között…ami viszont azt jelenti, hogy ezen az úton keresztül hihetetlen mennyiségű információ állhat a rendelkezésünkre.”

„Elképzelhető, hogy az elmúlt 12-15000 évben számos vezetőnk használta a természetes kristályokat ilyen és másféle célokra… A hajdani ősök a kristályt a vallásos hierarchia, a nemesség, a katonai vezetők, és természetesen a titkos testvériségek céljaira tartották fenn.”

„Miután a kristály állandó anyag, melyet sem az idő, sem a természetes kopás nem fenyeget, a kristályban tárolt adatok talán ezredévekre aktívak maradhatnak.”

Óm-jelzésű beavatottak

A manysik szerint minden embernek két lelke van: Lélegzés vagy Élet-lélek és Szabad-lélek vagy Vándor-lélek. Az Élet-lélek miatt álmodik az ember, és ez gyakran találkozik más emberek lelkeivel, azonban a halál beálltával ez megszűnik. A Vándor-lélek a halál alkalmával kiszáll a testből, majd új élet születésekor abba átköltözik. Létezik azonban egy harmadikféle lélek is, amit Árnyék-, Sámán-, Is- vagy Óm-léleknek is neveznek. Ez isteni eredetű lélek, és csak kevés embereknek adatik meg, akik ezáltal különleges képességekkel rendelkeznek. Képesek a gondolatátvitelre, tértől és időtől függetleníteni tudják magukat, és kapcsolatot tudnak tartani a beavatottakkal. Ezt az égi eredetű lelket csak a sámánok és beavatottak képesek látni, illetve érzékelni, méghozzá oly módon, hogy egy lilás, ködszerű háttérben agy fényes kereszt alakot látnak a homlokukon. Ez nevezik Óm-jelzésnek. Az Arvisura tanúsítja, hogy tulajdonképpen a keresztelő szertartása is innen ered! (A szentelt vízzel egy kereszt alakot rajzolnak a gyermek homlokára, utánozva ezzel az Óm-jelzést.)

Amikor Szalaváré Tura át akarta adni Paál Zoltánnak az Arvisura örökséget, illetve a rovás jogát, Paál Zoltán először tiltakozott, és nem egészen értette, hogy miért éppen őt szemelték ki erre a feladatra. Mikor pedig azzal mentegetőzött, hogy ő csak egy ózdi vasgyári munkás, akkor Tura azt kiáltotta, hogy „Hát az a három lélek, az semmi? Végre egy igaz ember!” Tehát Tura látta rajta az Óm-jelzést, s emiatt már a találkozásukat megelőzően figyelemmel is kísérték. Paál Zoltán tréfával próbálta elütni ezt a dolgot, s azt válaszolta, hogy ebben a piszkos háborúban sok embernek egy lelke sincs, miért neki lenni pont három. Tura megnyugtatta, hogy majd tapasztalni fogja és ez időnként terhes is lesz a számára. Mindenekelőtt azzal a kötelességgel jár, hogy az események után tíz, húsz és harminc év múlva le kell majd írnia mindent a tanultakról, azaz Arvisurát kell írnia. Tura a medvetor szertartásának keretén belül megitatta Paál Zoltánt a sámánok italával. Ettől olyan képességek jöttek elő belőle, amelyekről korábban fogalma sem volt! A beavatottságnak egyébként különböző fokozatai vannak, melyről az un. sámánpróbán győződtek meg. Ennek során kiderült, hogy Tura 9, míg Paál Zoltán 21 (!) karéjos (azaz fokozatú) beavatott volt. A legmagasabb, 25 karéjos beavatott addig csak Ménesz, Etana, Buddha és Nazír (Jézus) volt.

Nagyszala

A Nagyszala a beavatott társadalom részvételével megrendezett időszakos gyűlést jelenti. Ezt csak különösen fontos, nagy jelentőségű feladatokkal kapcsolatban hívták össze, s részt vett rajta minden beavatott, beleértve a társbolygónk – az Amma - beavatottjait is. Akik személyesen nem tudtak jelen lenni ezen a rendkívüli eseményen, azok telepatikus kapcsolaton keresztül értekezhettek a többiekkel, illetve ezúton értesültek a történtekről. Éppen az esemény nagy hordereje miatt nem voltak gyakoriak a nagyszalák, egy megállapodás szerint általában százévenként tartották meg azt.

Az arvisurában még olyan információ is szerepel, hogy a legutóbbi Nagyszala 1980. június 17. és július 17. között zajlott le, a Vízöntő Világhónap Nagyszalájaként. Ennek legfontosabb napirendi pontja pedig az volt, hogy a társbolygónkhoz hasonlóan a Földünkön is meg kell szüntetni a háborúskodásokat. A jelenlegi összes beavatott legfőbb feladata (de nemcsak az övék, hanem úgy vélem, mindannyiunké!) tehát a világbékéért való küzdelem.

Féran

A Féran egyfajta (Égi szokások szerinti) névadó naptárat jelent, melynek bevezetése, illetve elterjesztése Arvisura-Anyahita nevéhez fűződik. Az ebből történő névadás - különösen kezdetben – mindent elmondott a 24 Hun Törzsszövetség emberpalántáiról, miután minden törzsnek minden napra esett a törzseknél használatos nevekből egy-egy. Az ezoterikus világszemlélethez tartozik az is, hogy a nevek a mindennapi csillagállások szerint képződtek, miután a 24 hun törzsnek kezdetben egy nyelve volt, mely nyelv Agaba idejéből úz nyelvként ismeretes.

A Féran névadásból mindig meg lehetett állapítani a gyermek törzsi hovatartozását, valamint azt, hogy az év melyik napján született, hány lelkű, továbbá a születése időpontjában milyen csillagok, bolygók hatása alatt állott. Mindezekből lehetett a gyermek tulajdonságaira következtetni.