Jövőképünk a lelki evolúció tükrében
(G.H. Anon médiumi anyaga alapján)
Lelki evolúciós utunk
Jelen - földi - életünket a harmadik dimenzióban éljük, mely szintén több szakaszból áll, s ezeket többnyire egy-egy katasztrófa választja el egymástól. Ezekre az emberi ésszel nehezen érthető pusztításokra azért van szükség, mert az időközben kialakuló negatív és pozitív erők közötti egyensúly felbomlása csak ily módon állítható helyre. Eddig két katasztrófán jutottunk túl, és elvileg az ötödiket követően léphetnénk át a negyedik dimenziós életünkbe. Most érkeztünk el életünk egyik legkiemeltebb jelentőségű állomásához, a teljes földfelszíni életet és kultúrát elpusztító harmadik katasztrófához. Ennek előjelei bizony már erősen láthatóak. Az egymást követően kitörő háborúk, a korábban nem ismert, új betegségek – mint az AIDS – elterjedése, a negatív lelkek elhatalmasodó globalizációs törekvései, az egyre gyakoribbá és pusztítóbbá váló földmozgások, vulkánkitörések már mind ezt jelzik. Ám az emberi szabad akarat még módosíthatja e katasztrófa bekövetkeztének időpontját. A világvégét sokan és sokszor megjövendölték már a közelmúltra, illetve a közeljövőre nézve, de pontos dátumot senki sem tudhat, mivel azt az emberiség kollektív cselekedetei határozzák meg.
A
lélek evolúciós útja a magas szintű szellemi lények leírása szerint
Médiumokon keresztül küldött üzenetek
Egy kiváló médiumunk G. H. Anon álnéven, Lelki Evolúció címmel adta ki a többkötetes médiumi írásait. Ezek a könyvek az Isteni Hierarchia különböző szintjein élő magasan fejlett szellemi lények által leadott üzeneteket tartalmazzák a ma itt élő emberek számára. Ebben benne foglaltatik az emberi lélek teljes evolúciós folyamata, s természetesen a jövője is. A nehézkes, archaikus nyelvezetű megfogalmazások ellenére mégis könnyen megérthető az üzenetek mondanivalója: ha nem változtatunk sürgősen a természethez, s egymáshoz fűződő viszonyunkon, óriási bajt szakíthatunk a saját nyakunkba.
Másik, látó képességekkel is megáldott médiumunk, Barasits Zsuzsanna. A „Q” című könyve azokat a "szellemi táviratokat", üzeneteket tartalmazza, melyeket a szellemvilágból kapott. Zsuzsa írásai nem csupán profetikus előrejelzéseket tartalmaznak a jövőre vonatkozólag, hanem a szellemvilág egészen komoly figyelmeztetését és tanítását is közvetíti. Előre megüzenték általa pl. a szeptember 11-i WTC katasztrófát, vagy egyes cunamik pusztítását is.
Bizony, ezen üzenetek tanúsága szerint az ember mára nagyon is letért a helyes útról, elvesztette a valós értékek felismerésének képességét, lelkében nem őrzi és követi az ősi, igaz normákat. Ez - úgy tűnik, s a jelek egyértelműen igazolják is - végveszélybe sodorhatja az emberiséget. A szellemvilág üzenete azonban nem megrémíteni akar bennünket, hanem arra igyekszik tanítani, hogy hogyan ismerhetjük fel az igazi értékeket és ösztönöz arra, hogy próbáljunk meg odafigyelni ezekre a dolgokra. Minden ember felelőssége nagy – ám különösen az a magyar népé – és nem szabad, hogy ez alól kivonjuk magunkat, hisz minden ember tehet azért, hogy visszaálljanak a valós értékrendek. Azt pedig, hogy mi a jó és mi a rossz, nem az egyén szintjén kell figyelembe vennünk, hanem a nagy természeti, univerzális egységet tekintve. Ez az út nehéz, nem kétséges, bizony sokszor fájdalomtól, gondtól, bajtól sem mentes, mégis ez az egyetlen helyes út. S ez az, amire a szellemvilág az üzenetein keresztül igyekszik bennünket figyelmeztetni, felkészíteni. Az emberek minden negatív irányultságú cselekedete csak közelebb és közelebb hozza a katasztrófát.
Pedig nagyon fontos, hogy időt nyerjünk, több okból is. Egyrészt még kevés a pozitív lelkek száma az újrakezdéshez, mert egy bizonyos lélekszám szükséges ahhoz, hogy az új teremtési korszakban meg tudjon birkózni a kezdeti nehézségekkel. Másik fontos tényező, ami miatt időt kell nyerjünk, az a tudás megszerzése és a minél szélesebb körben való terjesztése. Ez azért döntő fontosságú, mert a harmadik katasztrófa az egyetlen olyan speciális pont a földi emberiség harmadik dimenziós életében, ahol a katasztrófa előtti utolsó és az azt követő első életüket – azzal egyetemben, hogy a köztes igen nagy időszakadékot egy biztonságos helyen mélyálomban élik végig a lelkek – egy inkarnációval fogják megélni, ami azt jelenti, hogy a memóriájukban tárolt tudásunkat átviszik ebbe az új világba. Tehát az ottani további fejlődésük mértéke és üteme múlik ezen.
Katasztrófa vagy továbblépés
A
maja, és sok más ókori prófécia szerint 2012. 12. 21-én véget ér egy korszak.
Rengeteg jóslat olvasható a világvége eljöveteléről, ugyanakkor mások erre az
időre nem pusztulást, hanem egy felemelkedést jelentő dimenzióváltást jósolnak.
Hogy lehet ez? Nos, azért, mert – bár az eredeti terv szerint valóban
katasztrófának kellene bekövetkeznie, – ezúttal magas szintű kozmikus lények
furcsa kísérletbe fogtak a Földünkkel, s az egész emberiséggel kapcsolatban.
Olyan kísérletről
van szó, amit még soha senki nem hajtott végre az Univerzumban.
Ennek oka, hogy egy bizonyos földönkívüli csoport, nevezetesen az annunakik
olyan szintű rombolást végeztek az emberiségen és a bolygón, hogy ezt a
szellemvilág valamilyen úton-módon most kárpótolni szeretné. Mivel az ember nem
csak a saját hibájából került még a szokásosnál is mélyebb szintre (az állatok
is mélyebbre!), így egyesek abban a rendkívüli isteni kegyelemben
részesülhetnek, hogy megúszhatják a megakatasztrófát. Egy ideje olyan magas
frekvenciájú energiaformák érkeznek a Földre, amit az emberek egy része nagyon
jól érzékel, mások egyszerűen csak furcsán érzik magukat, de tény, hogy ennek a
magas energiájú bombázásnak kivétel nélkül mindenki ki van téve. A hatása
azonban többféle kimenetelű lehet, hiszen az emberi lelkeket ezúttal is szét
kell választani. Aki képes felvenni a magasabb frekvenciájú energiák keltette rezgést, azok átléphetnek a 4. dimenzióba a katasztrófa megélése nélkül.
Azok viszont, akik képtelenek levetkezni magukról a vaskori tulajdonságokat, vagy egyszerűen közönyösek maradnak a globális problémákkal szemben, nos, számukra minden bizonnyal ez be fog következni.
S hogy mi is vár azokra, akiknek meg kell élniük a katasztrófát? A Nap mágneses pólusai át fognak alakulni – ami a Földre is többféleképpen hat -, és ez az árvizek, szökőárak, hurrikánok számát elképzelhetetlen módon megsokszorozza majd. Már ennek eredménye volt az utóbbi évek több cunamija is. Később ezt követheti a kis-„bolygók” becsapódása, ami az emberiség több mint felének pusztulását okozhatja. Az életben maradók számára könyörtelenül nehéz időszak köszönt majd ekkor, hisz egyfajta „mad max” korszaki vegetáció vár rájuk.
Végül egy igen nagy méretű objektum fog bejönni a naprendszerünkbe. Ez lesz a néphagyományunk emlékezetében még létező „égszakadás, földindulás”, hisz a naprendszert körbezáró terembura védőréteg felszakadásával beözönlik a 4. dimenziós fény. Ez az objektum aztán egy bizonyos távolságban el fog haladni a Föld mellett – tehát még csak véletlenül sem fogja érinteni -, ám ez mégis pont elég lesz ahhoz, hogy katasztrofális anomáliákat okozzon. A Föld légkörén kívülről, sugárirányban egy olyan hihetetlenül nagy erő indul meg, amitől minden anyag egy pillanat alatt az elemeire bomlik és egyúttal az összes atombomba láncreakciószerűen fog felrobbanni a hirtelen jövő óriási hőtől. A Tűzözön az egész bolygón egyszerre megy végbe. Mielőtt az embereket elérné ez a pusztító energia, a pozitív lelkek – valamennyien szintén mindenhol egyszerre – elalszanak, s megnyílik a harmadik szemük. Emiatt egy fénylő pont jelenik meg a homlokukon, s ezen ismertetőjel alapján evakuálják őket a földönkívüliek. Űrhajókkal az Algol nevű csillag egyik bolygójára menekítik őket, ahol mélyálomban élik végig azt az igen hosszú időt, amíg a Földet újra betelepítik élővilággal. Csak akkor kerülnek vissza, ha már az életfeltételek számukra megfelelőek lesznek. S bár valamennyi elsőként leszülető ember új és fiatal testet kap, az emlékezetük javarésze megmarad az előző inkarnációjukról. Ezért rendkívül fontos, hogy a szeretet, békesség, megértés érzését plántáljuk magunkba, s embertársainkba, hogy ezen érzésekkel felvértezve tiszta lappal, azaz bűntelenül indulhassunk el a szép új világba.
Az időszakadék lejártával
életre kel majd az új világ, melyet „Új Ég és Új Föld”,
„Aranykor”, „A Sátán ezer éves leláncolása” néven emlegetnek.
Ahogy
a légkör tönkremegy, helyette ózon lesz. De olyan testeket készítenek elő
nekünk a fejlettebb intelligenciák, ami képes lesz az ózonnal együtt élni
és ezer éves kort is elérhet.
A negatív lelkeknek azonban meg kell tapasztalniuk a katasztrófa minden szörnyűségét, s ők szörnyű kínok közt kell, hogy elpusztuljanak. Persze az ő lelkük is halhatatlan, tehát nem véglegesen pusztulnak el a kataklizmában. Lelkeiket is kimentik a Föld újjáéledési idejére, azonban ők még ennél is csak később születhetnek le, nyilvánvalóan bűneik súlyossága szabja azt meg, hogy mennyivel. A visszatelepítést követően ezek a lelkek – hiszen a lélek, még nem a legmagasabb intelligencia része az én-nek - földdé válva – azaz a dimenziógradáció háromdimenziós részének megfelelően -, a föld egy tényleges rétegét megalkotva várják ki azt az időt, amikor ismét inkarnálódhatnak. Eközben elég idejük lesz arra, hogy a lelkiismeretük keltette fájdalomban megbánják addigi bűneiket. Ez lesz számukra a Pokolban eltöltött idő, mert esetenként bizony ez óriási és iszonyúan hosszú ideig tartó szenvedést fog jelenteni a Nemtér-nemidőben, azaz a Tisztítőtűzben. Később aztán ők is továbbhaladhatnak a maguk evolúciós útján, csak más ütemben és más minőségben.
Bár már az emberi gyarlóságunk ásta szakadék szélén imbolygunk, és tudjuk, hogy mindenképpen bele fogunk esni, de nem mindegy hogyan, hiszen még mindig van remény arra, hogy egy kis mentőernyő lefékezze a pusztítás erejét. Mennyország vagy Pokol, angyal vagy ördög – a választás csak saját magunkon múlik! S aki még most sem hiszi, járjon utána! Vagy csak figyelje a jeleket. Mert már itt vannak...
„változó
sarok nyáron még forgó sarok
nyáron öv elmutat
nála minden mi jég elolvad
forgószél erek jenki népnél
szél méretet vezet
víz tonnában megindul
ős ármány népre indul
ős sziget
víz tengerében
megjövendölt vész
űr válasz tézis nem hamis
szántó szám lyán még
javítani nép
tó fényéből megjelenül
eme évtől mi nem vezet
szétmenő tortúrának
jelein pásztor népek javítanak...”
(Idézet
Barasits Zsuzsanna: Q c. könyvéből)